|
A KSH a 2017. márciusi 12,6 százalék óta először regisztrált kétszámjegyű növekedést az éves összevetésű ipari termelésben, amely az előző hónapban 1,4 százalékos csökkenést mutatott.
Az év első hét hónapjában 6,3 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában.
A legnagyobb súlyú járműgyártás jelentősen bővült, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlag alatti mértékben emelkedett.t, mivel egy munkanappal több volt (míg az előző hónapban kettővel kevesebb). A munkanap hatástól megtisztított növekedés 8,7 százalékra ugrott – részben a gyenge tavalyi bázis miatt is - az előző havi 4,1 százalékról.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban az előző hónaphoz viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt. Az első hét hónapban 6,3 százalékra gyorsult az ipari termelés növekedése a tavalyi 3,6 százalékos növekedés után.
A hazai ipar teljesítménye lényegesen felülmúlja a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát (a német ipari termelés szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva 4,2 százalékkal csökkent egy év alatt), amit egyes új autómodellek hazai gyártásának felfutása, új exportkapacitások üzembe helyezése, valamint az élénk belső kereslet is támogat – értékeli az adatokat a Takarékbank elemzése.
A feldolgozóipari kapacitások további növekedését biztosítja beruházások érdemi növekedése, valamint a soha nem látott mértékű működő tőke beáramlás, a tavalyi évben a tavalyi uniós forrásbeáramlással közel egyező mértékű, 4,3 milliárd eurót meghaladó működőtőke beruházásról született döntés, míg idén már a tavalyi rekordérték közel kilenc tizedének megfelelő, 1230 milliárd forintnyi működőtőke beruházást jelentettek be, az első félévben a feldolgozóipari beruházások mintegy 30 százalékkal nőttek.
A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözik a némileg csökkenő, de továbbra is magas bizalmi indexek. Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint döntően közvetett hatások miatt a Brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatokat jelenthet, bár ezek már eddig is fékezték a növekedést, e negatív hatások nélkül még élénkebb növekedést is mutathatna a hazai ipar. Az élénkülést szintén támogathatja, hogy az autógyártók egyre több modellre, illetve motorvariánsra szerezhetik meg az új károsanyag kibocsátási szabályzattoknak (WLTP) megfelelő forgalomba hozatali engedélyt. Idén 5,5-6 százalék közötti növekedést várunk az ipari kibocsátásban a tavalyi 3,6 százalék után. 2015 óta az ipari termelés 16,5 százalékkal, 2010-hez képest pedig 42,4 százalékkal bővült.
Az ING elemzése is kiemeli, hogy a rendkívül gyenge német adatok ellenére a magyar ipar kiugró teljesítményt mutatott.
A mai adatot érdemes kontextusában is megvizsgálni, különösen azért, mert gyakorlatilag március óta egymást követik a jó és a rossz hónapok. A folyamatos hullámzás mellett azt mondhatjuk, hogy a termelés szintje platózott, vagyis jelenleg nem beszélhetünk trendszerű emelkedésről. Ebben azért némi pozitív változás bekövetkezhet a nyári hónapok után, hiszen az export rendelésállomány továbbra is magasabb, mint egy évvel korábban. Emellett a különféle bizalmi indexek is bár romlanak, de még mindig enyhe expanziót vetítenek előre.
A mai adatok ismeretében az ING továbbra is úgy látja, hogy jelentős ingadozások mellett az ipar képes fenntartani egy 5-6 százalékos átlagos növekedési ütemet az év hátralévő részében, amit jövőre egy komolyabb fékeződés követhet amennyiben tovább romlik a nemzetközi gazdasági környezet.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
