Csak februárban 1585 milliárd forintos mínusz jött össze a központi költségvetésben. Ennél rosszabb február 2004-ig visszamenőleg egyszer sem volt, ha pedig minden hónapot figyelembe veszünk, akkor is csupán egyszer, 2020 decemberében volt ennél nagyobb havi hiány a költségvetésben. Akkor 2250 milliárd forintos volt a mínusz.
A hiány mértéke gyakorlatilag az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult. A hó első felében az szja-visszatérítés valamint a 13. havi nyugdíj kiutalása, az utolsó napokban pedig már a háborús helyzet miatt keletkezhetett pluszkiadás a költségvetésben.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint ezzel együtt az első két hónapot nézve 1433,7 milliárdos hiány jött össze. Ezen belül a központi költségvetés 1440,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 49 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 42,6 milliárd forintos hiányt értek el.
Mindezeken felül megjelenik a költségvetési hatása a 2022. január 1-jei hatállyal bevezetett intézkedéseknek is:
- a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások 5 százalékkal emelkedtek;
- a 25 év alattiak szja-mentességet kaptak;
- a munkát terhelő adók ismét csökkentek (a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13 százalékra; a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás pedig megszűnt);
- a minimálbér 200 000 forintra, a garantált bérminimum 260 000 forintra emelkedett.
A tárca közleményében felidézi: ezeken felül ágazati béremelések is megvalósultak, aminek keretében nőtt a bére az ápolóknak, az orvosoknak, a bölcsődei dolgozóknak, a szociális és kulturális ágazatban dolgozóknak, a katonáknak, a rendőröknek, valamint a pedagógusoknak is.
A hazai kiadások közül kiemelendő, hogy a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek jelentősen meghaladták az egy évvel korábbi kifizetéseket.
- A nyugellátásokra 1004,4 milliárd forintot,
- a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 347 milliárd forintot fordítottak az év első két hónapjában.
A Tisza-hatás. 
