|
| A Köztársasági Néppárt isztambuli főpolgármester-jelöltje, Ekrem Imamoglu a választás után. EPA/ERDEM SAHIN |
Jelentős sikereket ért el az ellenzéki, balközép Köztársasági Néppárt (CHP) a helyhatósági választásokon Törökországban.
Bevették Ankarát és Isztambult
Ankarában főpolgármester-jelöltjük, Mansur Avas megverte a kormányzó, konzervatív-iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjét, Mehmet Özhasekit. Avas a szavazatok csaknem 51 százalékát gyűjtötte be a nem végleges adatok szerint, míg Özhaseki 47 százalékot kapott. Az ellenzéki jelölt győzelme már csak azért is nagy fegyvertény, mivel a fővárost az elmúlt 15 évben a kormánypárt irányította.
Szintén a "világi" CHP-é lehet a legnagyobb török város, Isztambul: főpolgármester-jelöltjük, Ekrem Imamoglu 28 ezer szavazattal vezet a kormánypárti Binali Yildirim előtt a legutolsó adatok szerint. Isztambul szintén kormánypárti erők kezén volt 1994 óta – ekkor választották a város vezetőjévé az ország jelenlegi elnökét, Recep Tayyip Erdogant.
Az ellenzék jelöltje diadalmaskodott a harmadik legnagyobb városban, Izmirben is: Mustafa Tunc Soyer a voksok 58 százalékát szerezte meg a nem végleges adatok szerint. Ez az eredmény ugyanakkor nem számít nagy meglepetésnek, mivel a nyugat-törökországi városnak eddig is ellenzéki főpolgármestere volt.
Országosan még Erdogan a nyerő
Mindez azt jelenti, hogy Törökországban – amennyiben nem fordul meg az eredmény – ellenzéki politikusok vezetik majd a három legnagyobb várost.
Országosan ugyanakkor még mindig a kormánypárt áll jobban: a török Hurriyet szerint az AKP jelöltjei összesen 20,5 millió szavazatot kaptak, ami az összes voks 44 százaléka. A CHP mintegy 14 millió szavazatot gyűjtött be, azaz a választáson részt vevők 30 százaléka voksolt rájuk.
A részvételi arány egyébként magas, csaknem 85 százalékos volt.
Büntettek a választók
A kormánypárt ezzel együtt is jelentős veszteségeket szenvedett el, ami alighanem összefüggésben áll a gazdasági nehézségekkel. A török líra jelentősen leértékelődött az elmúlt években – míg 2016-ban még csak körülbelül három lírát kellett adni egy euróért, tavaly augusztusban már csaknem nyolcat, és még idén tavasszal is több mint hatot –, a gazdaság pedig recesszióba süllyedt a tavalyi utolsó negyedévben.
A népszerűségvesztés mellett Erdogan sem ment el szó nélkül.
„Amennyiben vannak hiányosságok, akkor kötelességünk azokat kijavítani”
- kommentálta az eredményeket a török elnök. A fő feladatok között említette a gazdaság erősítését és a munkanélküliség csökkentését.
Hozzátette ugyanakkor, hogy pártja a 15. választást nyerte meg egymás után, és továbbra is uralja az önkormányzatok többségét (56 százalékát). Kritikusok szerint ebben az is közrejátszott, hogy a média nagy része Erdogant támogatja.
Fordulópont lehet
A CHP vezetője, Kemal Kilicdaroglu ugyanakkor azt emelte ki, hogy „az emberek a demokráciát választották". Egy helyi újságíró, Rusen Cakir pedig ugyanolyan történelminek nevezte a mostani választást, mint az 1994-est, amikor Erdogan Isztambul főpolgármestere lett.
„Ez azt jelzi, hogy 25 év után most új fejezet kezdődik”
- idézte a BBC a török újságírót. A brit közszolgálati adó szerint ez a választás vízválasztó lehet: a sokáig haldokló ellenzék most azt érzi, hogy le lehet győzni a verhetetlennek tartott Erdogant.
Törökországban legutóbb 2018. júniusban tartottak parlamenti és elnökválasztásokat. Akkor Erdogan a szavazatok 52 százalékát szerezte meg, és több mint húsz százalékkal megelőzte a CHP jelöltjét. A következő választásra 2023-ban kerül sor.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
