Oroszország hosszú távú terve, amely szerint 2030–2035-re a globális LNG-piac egyötödét szerezné meg a jelenlegi 8 százalékról, komoly kihívásokkal szembesült az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók következtében. Ezek a korlátozások az új Arctic LNG 2 projektre is kiterjednek – számol be róla a Reuters.
Egy frissített kormányzati energiastratégia szerint Oroszország 2030-ra 90–105 millió tonna, 2036-ra pedig 110–130 millió tonna LNG-t állítana elő évente.
„A célunk az volt, hogy elérjük a 100 millió tonnát. Nyilvánvaló, hogy a szankciókkal összefüggő korlátozások miatt ez most több évvel későbbre tolódik” – mondta Novak a Rosszija–24 televíziónak, további részletek nélkül.
Fotó: Facebook/Russian Embassy in the DPRK
Változatlan idei termelés
Novak arról is beszélt, hogy Oroszország kőolaj- és gázkondenzátum-termelése idén várhatóan nagyjából változatlan marad 2024-hez képest, mintegy 516 millió tonnán, ami napi körülbelül 10,32 millió hordónak felel meg. Ez javulás a korábbi, egy százalékos visszaesést előrejelző kilátáshoz képest, amelyet Vlagyimir Putyin elnök októberben említett.
Oroszország LNG-termelése 2024-ben 5,4 százalékkal, 34,7 millió tonnára nőtt, ami elmarad a várt 35,2 millió tonnától.
Az Európai Unió 2027. január 1-jétől tervezi betiltani az orosz LNG importját. Eközben erősödik a verseny az Egyesült Államok részéről, amely növeli eladásait Európában, valamint Katar felől, amely már most is meghatározó szereplő az ázsiai piacon.
Az Arctic LNG 2 projekt megvalósításának csúszásai – amely 2023 decemberében kezdte meg a termelést, de csak idén augusztusban tudta leszállítani az első rakományt kínai végfelhasználóknak – jól mutatják Oroszország nehézségeit az LNG-termelés érdemi növelésében.
A Murmansk LNG, amely a tervek szerint Oroszország legnagyobb LNG-üzeme lesz évi 20,4 millió tonnás kapacitással, szintén késedelmekkel küzd.
A nettó átlagkereset 541 200 forint volt. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
