Az Európai Bizottság az uniós jogszabályok érvényre juttatása érdekében tett legutóbbi lépése során több tagállam, köztük Magyarország ellen is jogsértési eljárást kezdeményezett – derül ki a Portfolio összeállításából.
A kabinetnek összesen hét ügyben küldtek felszólítást és indokolással ellátott véleményt a kötelezettségszegési eljárások részeként, amelyekben a légszennyezéstől kezdve a jogi eljárások megfelelő lefolytatásáig számos irányelv betartását követeli meg a kormánytól.
Amennyiben a kabinet nem tesz eleget a brüsszeli kéréseknek, vagy nem tudja bizonyítani a hazai jogszabályok megfelelőségét, akkor az Európai Unió Bíróságán folytatódhatnak az egyes ügyek.
Többek között követelik, hogy az ország tartsa be a légszennyezés csökkentésére vonatkozó uniós jogszabályokat, és csökkentse több szennyező anyag kibocsátását, valamint teljes körűen ültesse át a nemzeti jogba a megújuló energiáról szóló irányelvet.
Azt is kérik a kormánytól, hogy tegyen eleget az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat követelményeinek, ültesse át a nemzeti jogba az ártatlanság vélelmére és a tárgyaláson való jelenlét jogára vonatkozó uniós szabályokat.
Az Európai Bizottság Magyarország mellett sürgeti Bulgáriát, Írországot, Ciprust, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Ausztriát, Lengyelországot, Portugáliát, Romániát és Svédországot, hogy tartsák be a légszennyezés csökkentésére vonatkozó uniós jogszabályokat.
A hangsúly a nitrogén-oxidok, a nem metán illékony szerves vegyületek, a kén-dioxid, az ammónia és a finom részecskék kibocsátásának csökkentésén van – áll a lap gyűjtésében.
Az országok nem teljesítették a csökkentési vállalásaikat, ami az egészségre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokkal kapcsolatos aggodalmakhoz vezetett Brüsszel szerint.
Magyarország mellett Csehországot és Ausztriát is az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat be nem tartása miatt vizsgálja az uniós végrehajtó szerv.
A Bizottság azt állítja, hogy ezek az országok nem megfelelően hajtották végre a személyek büntetőeljárás céljából történő átadására vagy a szabadságvesztés-büntetések végrehajtására vonatkozó eljárásokat. A három ország két hónapot kapott arra, hogy a feltárt hiányosságokat orvosolja, különben a Bizottság indokolással ellátott véleményt adhat ki.
Lettország és Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indult, mivel nem ültették át megfelelően a büntetőeljárásokban az ártatlanság vélelmének és a tárgyaláson való jelenléthez való jog megerősítéséről szóló irányelvet.
A Bizottság azt állítja, hogy mindkét ország nemzeti intézkedései nem felelnek meg az uniós előírásoknak, különösen a bűnösségre való nyilvános hivatkozás és a vádlott távollétében zajló tárgyalás körülményeinek tekintetében – írja a Portfolio.
Magyarország és Svédország esetében az Európa Bizottság úgy látja, hogy a megújuló energiaforrások előmozdítására vonatkozó uniós szabályokat hiányosan ültették át a tagállami jogrendbe.
Míg Magyarországra a szükséges átültetési dokumentumok hiánya miatt érkezett indokolással ellátott vélemény, addig Svédországra a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv nem teljes körű végrehajtása miatt kapott ilyen dokumentumot.
Magyarország és Ausztria ellen kötelezettségszegési eljárás indult, mert nem ültették át megfelelően az egységes európai vasúti térségre vonatkozó uniós jogszabályokat.
Magyarország és Hollandia indokolással ellátott véleményt kapott, mivel nem ültette át a belvízi hajózásban szerzett szakmai képesítések elismeréséről szóló idevágó uniós irányelvet.
Litvániát és Magyarországot azért vizsgálják, mert nem biztosítják a platformok közötti üzletvitelről szóló rendelet (P2B) hatékony végrehajtását. Az uniós P2B-szabályokat célja az online közvetítői szolgáltatások üzleti felhasználói számára a tisztességesség és az átláthatóság biztosítása.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
