|
| Recep Tayyip Erdogan török elnök óriásplakátja Isztambulban 2017. március 20-án. (Kép forrása: MTI/EPA/Sedat Suna) |
A török államelnök ezekben a napokban Törökország minden sarkát beutazza közpénzen, hogy a szavazókat meggyőzze saját hatalmának növeléséről. „Egy a nemzet! Egy a zászló! Egy a haza! Egy az állam!” kiabálja az ujjongó tömegnek minden választási gyűlésen Erdogan. A rajongók üdvrivalgása azonban nem tudja elfedni azokat a mély szakadékokat, amely az országban kialakult az elnök tevékenységéről – és főképp a jövőbeli hatalmáról.
Hazaszeretők a terroristák ellen
Erdogan nemrég 60 százalékban szabta meg az ’Igen’ szavazatok kívánatos arányát. A közvéleménykutatók viszont még nem tudják, hogy melyik oldal fog győzni – noha Erdogan és AKP pártja mindent bevet a mobilizáció érdekében. A nyomtatott és elektronikus média nagy részét már Törökországban (is) ledarálta a kormányzat és csak arról számolnak be, amit az AKP elvár tőlük.
Erdogan és az AKP azt szuggerálja, hogy az ’Igen’ szavazók a hazaszeretők, akik egy stabil és virágzó Törökországot akarnak. A ’Nem’ szavazókat pedig a terroristákkal igyekeznek összemosni. Érdekes megközelítése ez a valóságnak, hiszen az Európai Tanács alkotmányos szakértői szerint (’Velencei Bizottság’) a tervezett alkotmány-módosítás egy autokratikus állam alapjainak lerakását jelentené.
Romokban az európai kapcsolatok
Ha Erdogan győzedelmeskedik, máris jön a következő kérdés. Vajon Erdogan választási ígérete a halálbüntetés visszavezetéséről megvalósításra kerül – amely pedig vörös vonal Brüsszel számára? Marad-e az Európa-ellenes kurzuson, vagy megpróbálja összeragasztgatni a megrendült bizalom szilánkjait Berlinnel és Brüsszellel?
A gazdaság közben a permanens választási hisztéria és a politikai bizonytalanság következtében lebénult. A tavaly nyári (ál)puccs óta 60 százalékkal csökkent a turisták száma, márpedig a turizmus nagymértékben hozzájárult a török gazdaság teljesítményéhez. A GDP közel kétszázalékos visszaesést mutatott tavaly, ami a korábbi évek három százalék feletti növekedéséhez és az évi egymillió fős népességgyarapodásához képest igencsak lehangoló.
|
| Káncz Csaba |
Tajtékos napok
Márpedig, ha a ’Nem’szavazatok lesznek többségben most vasárnap, akkor Erdogan méginkább tovább dübörögteti a gyilkos kampányt az országban és folytatja hazája destabilizációját. A helyi megfigyelők szerint az elnök ebben az esetben meghosszabbítaná a rendkívüli állapotot és kiharcolná az előrehozott választásokat. Mivel a tömeges letartóztatások miatt a kurdok pártja (HDP) megrendült és az ellenzéki radikális MHP párt is megosztott Erdogan támogatását illetően, akár mindkét párt elbukhat a 10 százalékos bejutási küszöbön.
Ezzel pedig az AKP megszerezhetné az áhított kétharmados többséget. Így pedig természetesen Erdogan népszavazás nélkül is kiterjeszthetné egyeduralmát az országban. A vasárnapi népszavazás eredményétől függetlenül tehát Törökország viharos vizek felé navigál.
Káncz Csaba jegyzete
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
