Ahogy arról már korábban írtunk, a KSH legfrissebb adatai szerint júniusban 27,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest. Havi alapon is 1,1 százalékot nőtt a szektor teljesítménye, köszönhetően a rengeteg megrendelésnek, ezek száma tovább nőtt az év hatodik hónapjában. Az épületek esetében 82 milliárd forintért kötöttek új szerződést a hónapban, így a szerződések állománya 355 milliárd forint volt, ami 41 százalékos éves növekedésnek felelt meg. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút, stb.) kategóriában 146 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 944 milliárd forint volt 127 százalékos éves növekedés után, ezt közölte a Takarékbank elemzője, Horváth András a Privátbankár.hu-val.

Hozzátette: az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő ingatlanfejlesztési kerekasztal (IFK) adatai szerint több mint 1 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke pedig meghaladja az 560 milliárd forintot. Ez tíz éves csúcsot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. Az év egészére nézve 25 százalékos növekedést vár a Takarékbank az építőipar teljesítményében. Az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely szerint ugyanakkor a mostani állománybővülés még a következő fél évben biztosan húzni fogja az építőipart, ők éves szinten 20 százalékos növekedéssel számolnak, de ehhez az uniós források folyamatos biztosítására is szükség lesz.

Van azonban egy bökkenő: ki fogja mindezt megépíteni?

Abban egyetértenek az elemzők, hogy számottevő kockázatot is hordoz az irgalmatlan mennyiségű megrendelés. Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a megkötött új szerződések nagyfokú volumennövekedése, valamint az építőipar komoly kapacitáshiánya alapján prognosztizálható, hogy az alacsonyabb tőkével rendelkező vállalatok nem lesznek képesek teljesíteni a megnövekedett igényeket, és ez egyes beruházások leállását vagy elindulásának meghiúsulását eredményezheti.

Ráadásul iszonyatos verseny dúl a jó fizikai munkaerőért is, és bár negyedéves szinten 22 ezer fővel bővült az ágazatban dolgozók száma, még mindig rengeteg ember hiányzik. Ezt béremeléssel próbálják áthidalni, ami bizonyos szegmensekben akár 300 százaléknál jár-, ami az inflációt jelentős mértékben meghaladó árszintfelhajtó hatással bír. Ráadásul a nyersanyagok ára is rohamtempóban emelkedik, amivel szintén nem számoltak a vállalatok, erről itt írtunk bővebben. >>>