Ahogy arról korábban már írtunk, nem okozott különösebb meglepetést a májusi inflációs adat, a fogyasztói árak a várakozásoknak megfelelően 2,1 százalékkal emelkedtek az áprilisi 2,2 után. Ez némiképp eltért ugyanakkor az Erste várakozásaitól, ők 2,2 százalékos stagnálásra számítottak, ezt mondta el Nyeste Orsolya, a bank szenior makrogazdasági elemzője a Privátbankár.hu-nak. Hasonló véleményen van Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője is, a maginfláció ugyanis 2014 augusztusa óta nem látott csúcsot ért el.
Nyeste Orsolya szerint érdemes figyelni arra, hogy dacára a tovább lassuló és mélyponton lévő teljes infláció mutatónak a maginflációs májusban 2 százalék fölé emelkedett, ami azt jelzi, hogy az alapfolyamatokat már nem a dezinflációs tendenciák jellemzik. Ha lassan is tehát emelkedhet majd az infláció, azonban a várhatóan továbbra is elenyésző mértékű importált infláció késleltetheti a magyar inflációs folyamatok felfutását is. A 3 százalékos inflációs célt ugyanakkor meglátása szerint idén sem érjük el, az Erste becslése szerint az éves infláció 2,5 százalék körül alakulhat 2017-ben.
Látszanak már az áfacsökkentések
A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint az év elején számos ellentétes hatás befolyásolta az infláció alakulását, mivel több árunak és szolgáltatásnak is csökkent az általános forgalmi adója, ezek lefelé, míg a bázishatások, az üzemanyagárak, és a növekvő belső kereslet, a bérköltségek növekedése, valamint a madárinfluenza miatt szűkülő (vízi)szárnyas-kínálat felfelé húzták az inflációt. A bérköltségek növekedését azonban a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozza.
Meglátása szerint az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatása, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése miatt a következő hónapokban az infláció 2 százalék közelében maradhat, majd augusztusban 2,7 százalékra emelkedhet, az év végére pedig az üzemanyagárak tavaly év végi magas bázisára – amit a jövedéki adó átmeneti emelése is okozott – miatt decemberben ismét 2 százalék közelébe süllyedhet az infláció. Ezen a véleményen osztozik egyébként az ING vezető makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter is. Vagyis Matolcsyék 3 százalékos célja így sem teljesül, ugyanakkor az MNB még középtávon sem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
