A Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) a voksok legkevesebb 25 százalékát szerezte meg a Hollandiában szerdán tartott előrehozott parlamenti választásokon - derül ki a szavazatok 98 százalékos feldolgozottsága mellett közölt részeredményekből, amelyet a Dutch News című angol nyelvű holland hírportál ismertetett csütörtökön reggel.
A Szabadságpárt eszerint megkettőzte támogatását a legutóbbi, 2021-es választási eredményéhez képest, közel 2,5 millió ember szavazott rá.
A párt a jelenlegi állás szerint a 150 képviselői helyből 37-et szerezhet meg, ami több mint kétszerese a jelenlegi 17 mandátumának. Az ezt megelőző választásokon a Szabadságpárt 2017-ben 20, 2012-ben 15, 2010-ben pedig 24 mandátumot szerzett. Wilders pártja a 2006-os választáson debütált, akkor kilenc mandátumot szerzett.
Az NL Times című angol nyelvű holland hírportál megkérdezésen alapuló felmérése szerint a 2023-as előrehozott hollandiai választásokon a PVV szavazóinak mintegy 80 százalékát a párt bevándorlási és a menekültügyi politikája motiválta. 75 százalékuk számára lehettek vonzóak az egészségügyi juttatásokra, 61 százalékuknak pedig a megélhetési költségek mérséklésére tett ígéretek. A Szabadságpárt támogatóinak 56 százaléka szerint a nemzetbiztonság kérdése az egyik legfontosabb kérdés ma Hollandiában. A PVV szavazói mintegy 65 százalékának rendült meg a bizalma az országot 12 éve vezető Mark Rutte miniszterelnök kormányában - írták.
Az előrejelzések azt mutatják, hogy a Frans Timmermans korábbi európai uniós biztos által vezetett pártszövetség, a Zöld Baloldal és a Munkapárt formációja a második helyen végzett 25 mandátummal, ami 8 képviselői székkel több a két párt jelenlegi képviselői helyeinél.
Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök pártja, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) a harmadik helyre szorult, mandátumainak száma a jelenlegi 34-ről 24-re csökken.
Pieter Omtzigt kereszténydemokrata politikus frissen alakult pártja, az Új Társadalmi Szerződés (NSC) 20 mandátumot kaphat a holland parlament alsóházában.
A Mark Rutte vezette holland kormány júliusban lemondásra kényszerült, mivel a négypárti koalíció nem tudott megegyezni a menekültügyi reformokról. A kabinet azóta ügyvivő minőségben folytatja munkáját.
Kemény tárgyalások jönnek
A Reuters az előzetes eredmények tudatában közölt elemzése szerint Wildersnek nem lesz könnyű dolga, ha választási győzelmét kormányalakításra is akarná váltani, ugyanis hiába kampányolt mind Rutte, mind Omtzigt pártja a bevándorlás korlátozásának ígéretével, Wilders szélsőséges nézetei, mint például a mecsetek és a koránok betiltása Hollandiában, elfogadhatatlanok a többi párt számára.
Franz Timmermans már korábban kizárta, hogy hajlandó lenne Wildersszel együtt dolgozni.
Wilders a kampány során kicsit visszavett legszélsőségesebb kijelentéseiből, és elismerte, hogy a kormányalakítás érdekében "jelentős áldozatokat" kellene hoznia.
Ha nem áll össze a jobboldali koalíció, akkor elképzelhető, hogy egy kisebbségi, jobbközép kormány alakulhat a VVD, az NSC és a Timmermans vezette baloldali-zöld pártszövetség részvételével, de a kampány során mindhárom párt erőteljesen kiemelte a programjaik közti különbségeket.
A kormányalakítási folyamat pénteken kezdődhet, amikor egy független szereplő végigkérdezi majd a szereplőket az elképzeléseikről, a tárgyalások ezután kezdődhetnek meg, és a várakozások szerint bőven áthúzódhatnak 2024-re is.
(MTI, Reuters)
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
