2018 második negyedévében 7,8 százalékkal bővült a magyar kiskereskedelem, ezzel messze túlszárnyalta az európai 2,4 százalékos átlagot és a kontinens második legerősebb kiskereskedelmi forgalmát hozta. Az előző év azonos időszakával összevetett eredménynél csak Törökországban regisztráltak magasabb forgalmat – derült ki a Nielsen elemzéséből.

Egyértelmű az idei bővülés

Bár az első negyedévhez képest alábbhagyott a lendület, a mennyiségi eladás még így is 3,5 százalékkal nőtt az előző év utolsó negyedévéhez képest a magyar kiskereskedelemben, míg Európában átlagosan enyhe csökkenés volt tapasztalható (-0,1%). Mérséklődött a hazai élelmiszereket, háztartási vegyi árukat és kozmetikumok piacát érintő árszínvonal-növekedés hatása: a vizsgált időszakban 4,3 százalékon állt negyedéves összehasonlításban. Európában az értékbeli növekedést gyakorlatilag ez adta: 2,5 százalékkal növekedett az árszínvonal-változás hatására a piac.

A hazai élelmiszerpiac összességében értékben 7,4 százalékkal bővült;ezen belül a vegyi áruk piacán 9,4 százalékos kiemelkedő növekedést tapasztaltak. A Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője szerint az első hat hónapban összességében 8 százalékot növekedett a napi fogyasztási cikkek piaca, ami egyértelmű gyorsulást jelent a 2017-es teljes éves 6 százalékhoz képest. Kovács Gergely hozzátette: ha kitart a bérek növekedési üteme, a fogyasztói bizalom és a napi fogyasztási cikkek piacának bővülése is várhatóan tartja a bővülésnek ezt a szintjét a következő negyedévekben is.

Lassulnak a V4-ek

A huszonnégy vizsgált országból húszban nőtt a kiskereskedelmi forgalom, negatív tartományban csupán Szlovákia is Belgium mozgott. A legnagyobb, 16,6 százalékos növekedést az előző negyedévhez hasonlóan Törökországban mérték. Ezt követi Magyarország (+7,6%), Írország (+3,5%), Lengyelország (+3,4%) és Svédország (+3,1%).  A sereghajtó a már említett Szlovákia (-0,4%), őt előzi Belgium (-0,2%), Ausztria (+0,1%), Olaszország (+0,3%) és Svájc (+0,6%).

A Nielsen elemzése szerint látványos a visegrádi országok növekedésének lassulása, elsősorban Szlovákiában, de Csehországban és Lengyelországban is ez a trend a jellemző. A V4 országai közül a magyar mellett a lengyel kiskereskedelem került be a kontinensszintű legjobb 5 közé a második negyedévben.

Az eurózóna gyenge év eleji teljesítménye után a gazdasági növekedés üteme hasonlóan alakult a második negyedévben: mindössze 2,2 százalékkal bővült éves összehasonlításban, míg az első negyedévben 2,4 százalékos volt a bővülés. A kiskereskedelem bővülése a helyi piaci sajátosságok, szélsőséges időjárási körülmények és szezonális hatások folytán valamelyest kevésbé kiszámítható. Ebből az következik, hogy Európa-szerte az értékbeli növekedés a második negyedévben lelassult, míg 2017 első negyedéve óta először a mennyiségi eladás enyhén csökkent – tették hozzá.

Gyenge lett a július

Az európai átlaghoz mért jó ütem ellenére az év leggyengébb kiskereskedelmi adata lett a júliusi: mindössze 5,3 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az ING szenior elemzője szerint a KSH adatközlése ugyan elmarad a piaci várakozástól, és az elmúlt közel egy év leggyengébb növekedési mutatója, de összességében a harmadik negyedév első kiskereskedelmi adata így sem tekinthető rossznak. Érdekes megfigyelni azonban, hogy az elmúlt három hónapban a kiskereskedelmi forgalom volumene a 2015-ös szinthez mérve enyhe, de trendszerű lemorzsolódást mutat.

A júliusi lassulás mögött elsősorban az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes boltok forgalma áll, amelynek 2,2 százalékos éves alapú növekedése az idei év leggyengébbjének számít. Virovácz Péter hozzátette: a  nem élelmiszertermék jellegű boltok forgalmának majdnem kétszámjegyű növekedése tökéletesen beleillik az idei év tendenciájába, a gépjármű-üzemanyag forgalom a jelentős üzemanyagár-emelkedés mellett az idei átlagtól elmaradó bővülést mutat. További részletek >>>