Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Horvátország egyébként sem befektetési ajánlású államadós-osztályzatainak kilátását múlt pénteken a Fitch Ratings, a romló államháztartási és államadósság-dinamikával indokolva a lépést. Horvátország bruttó államadósság-rátája 2014 végén elérte a 85 százalékot, holott ez a ráta 2008 végén még csak 39 százalék volt. A költségvetés magas, hozzávetőleg 20 százalékos GDP-arányos finanszírozási igénye kockázatokat jelent a közadósság-fenntarthatóságra a finanszírozási költségek váratlan emelkedése esetén.

Horvát-magyar iszony

A Mol-INA perpatvar kedvezőtlenül befolyásolja a kétoldalú kapcsolatokat, holott a két országnak energiabiztonsága hosszú távú biztosítására kellene törekednie. Horvátország nem építi meg azt az úgynevezett interkonnektort, amely lehetővé tenné, hogy a két országot összekötő gázvezetéken ne csak délre, hanem hozzánk is áramolhasson a gáz. A hazai kormányzat képviselői erőteljesen lobbiznak ezzel kapcsolatban az amerikai kormány energetikai különmegbízottjánál, Amos Hochsteinnél is - aki gyakori látogatója Zágrábnak és Budapestnek -, egyelőre eredménytelenül.

(Fotó: INA)

Kérdés persze, hogy egy konzervatív HDZ-kormány - a következő általános választásokat jövő februárig kell megtartani - mennyire lenne elkötelezett az interkonnektor megépítése mellett, ugyanis a beruházás tetemes költségekkel jár. Ezekhez Zágráb uniós forrást szeretne, az azonban egyelőre nem érkezik.

Budapest évek óta rendszeresen szóvá tette azt is, hogy Krk szigetén épüljön meg az a cseppfolyósított gáz tárolására és továbbküldésére alkalmas terminál, amelyet szintén fontosnak tartanak a magyar energiabiztonság szempontjából. Itt végre elmozdulás látható, a horvátországi elektromos művek (HEP) és a gázszállítást bonyolító Plincro hivatalosan is bejelentette két hete, hogy várják azon külföldi befektetők jelentkezését, amelyek részt vennének a terminál kiépítésében. Az LNG terminál bekerült az európai energiabiztonsági stratégiába is.

Csattanós pofon a zágrábi kormányzatnak

A jelenlegi balközép kormányzat mindenesetre nagy fülest kapott két hete, amikor a horvát alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte azt a jogerős ítéletet, amely korábban nyolc és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Sanader volt konzervatív kormányfőt a Hypo Bank és a Mol-INA vesztegetési ügyben. A döntés javítja a Mol pozícióját a horvát állammal szemben amerikai és svájci választott bíróságok előtt zajló, anyagi természetű perében.

A Mol-INA ügyben testületi, kormánydöntésekről volt szó, az alkotmánybírák jogi állásfoglalása ez esetben találkozik az utca emberének a véleményével. Azt senki sem gondolja, hogy ha Sanadert valóban megvesztegették, akkor egyedül ő a sáros a kormánya részéről.

Képzelhetjük majd az esetleges zágrábi hangulatot, ha ezek után a nemzetközi választott bíróság azt mondja ki, hogy a Mol vezetői nem vesztegették meg Sanadert és a Molnak jogában áll az INA-ban a menedzsment jogokat gyakorolni, hiszen több milliárd eurót fektettek a társaságba.

A horvát igazságszolgáltatás egyébként is ramaty állapotban van. Tavaly 339 panaszt jelentettek be a bíróságok munkájával kapcsolatban, egy munkaügyi per például már tizenhat éve tart. A Sanader-ítélet alkotmánybírósági felülvizsgálata tovább szította a lakosság elégedetlenségét és a horvát államügyészség munkáját is egyre több bírálat éri, ugyanis kontroll nélkül emelnek - vagy éppen nem emelnek - vádat egyesek ellen.

Káncz Csaba jegyzete