Zoran Djindjicet 2003. március 12-én fényes nappal lőtték le a kormány épülete előtt. A kabinet háromnapos gyászt hirdetett, valamint rendkívüli állapotot rendelt el, amely április 22-ig tartott. Hosszan tartó rendőrségi akció keretében több tucat gyanúsítottat fogtak el, végül 2007-ben egy különleges rendőri egység és egy akkoriban befolyásos belgrádi maffiacsoport 44 tagját összesen 378 év börtönre ítélték a gyilkossággal összefüggésben. A történtek politikai hátterére azonban azóta sem derült fény, a merénylet megrendelői a mai napig szabadlábon vannak.
A politikus halálával az általa elindított reformok is hosszú időre leálltak, ma Szerbiát nem a Djindjic-féle balközép, hanem a korábbi nagy ellenfél, a jobbközép irányítja, Djindjic egykori párttársai pedig egymással is versengő pártokat alapítottak.
A néhai kormányfő halálának huszadik évfordulója alkalmából több megemlékezést is szerveztek, és különböző televíziós műsorokban idézték fel munkásságát. Az N1 regionális hírtelevízió különműsorában Bozidar Djelic, a Djindjic-kormány pénzügyminisztere annak a meggyőződésének adott hangot, hogy manapság igyekeznek csökkenteni Zoran Djindjic politikai szerepét, és relativizálni tetteit és érdemeit. Véleménye szerint a néhai miniszterelnök azért volt egyedi, mert mindig olyan lépéseket tett, amelyek szükségesek voltak, nem a népszerűség volt a célja. "Megmutatta, hogy Szerbia jobban is tud teljesíteni" - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy Zoran Djindjic egyik ismert mondása az volt, hogy a reformok lehetnek sikeresek vagy népszerűek, és ő a sikert tartotta fontosabbnak.
Zoran Djindjic 1952-ben született az észak-boszniai Samacon. Belgrádi tanulmányai után nem kapott munkát a kommunisták vezette Jugoszláviában, ezért Németországba utazott, ahol filozófiából szerzett doktori diplomát. A kommunista hatalommal szembeszálló, hasonló gondolkodású társaival együtt 1989-ben megalapította a Demokrata Pártot (DS). 1997-ben ő lett a második világháború utáni Belgrád első nem kommunista polgármestere. A Demokrata Párt volt a kezdeményezője a 2000-es, Slobodan Milosevic jugoszláv elnök elleni tiltakozó megmozdulásoknak, és az egyesült ellenzék végül 2000. október 5-én megdöntötte a diktátornak is nevezett politikus hatalmát. 2001 januárjában Zoran Djindjicet miniszterelnökké választották.
A politikus valamivel több mint két évig vezethette a nyugat-balkáni országot, ez idő alatt kezdeményezte az európai integráció megindítását, valamint számos gyökeres változást indított el a gazdaság és a szociális ellátás területén, illetve kijelentette, hogy rendezni kell Koszovó státusát.
Zoran Djindjic halálát követően a Demokrata Párt a kormánykoalíció részeként további kilenc évig vezette az országot, 2012-ben azonban ellenzékbe szorult az egykor Milosevic által vezetett Szerbiai Szocialista Párttal (SPS), valamint a Szerb Radikális Pártból kivált Szerb Haladó Párttal (SNS) szemben. Az országot azóta is ez a koalíció vezeti, miközben a Demokrata Párt számos kis pártra szakadt, amelyek mindegyike a fennmaradásért küzd. (MTI)
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
