|
| MTI/EPA/Török elnök sajtóirodája |
Erdogan még isztambuli polgármester korában így heccelte az összegyűlt tömeget: „A mecsetek a katonai szálláskörzeteink, a kupolák a sisakjaink, a minaretek a bajonettjeink és a hithűek a katonáink!” Ezért az iszlamista hergelésért a bíróság 1999-ben négy hónap börtönre ítélte és egyben örökre eltiltotta a politika gyakorlásától. A modern Törökország tragédiája, hogy az iszlamista Erdogan ezekben a napokban rendkívüli állapot kihirdetésével veszi át a teljhatalmat, miközben dúlja szét a világi oktatást.
Erdogan ügynökei európai bevetésen
A jelek szerint azonban az elnök bosszúhadjárata kiterjed Európára is. Az Európai Törökök Demokratikus Uniója Ausztriában (UETD Austria) a hétvégén egy felhívást tett közzé a Facebook-oldalán, ahol felszólítja a tagjait, hogy jelentsék minden olyan személy szociális média-profilját, akik „terrorista és egyéb bűnözői tartalmú” anyagokat terjesztenek. Megadtak 4 email-címet is, ahova lehet fordulni, amelyek a török rendőr főkapitánysághoz tartoznak:
Németországban ’Egy ideális török’ nevű Facebook-felhasználó arra szólított fel, hogy semmilyen részvétet nem szabad tanúsítani Erdogan ellenségeivel szemben és egy forródrótot adott meg a bejelentésekre. A német Frontal 21 nevű TV műsor oknyomozó riportja szerint a forródrót az ankarai miniszterelnöki hivatalhoz fut be és ott adnak további utasításokat.
A török kormány kinyújtott karja behatol a valláson keresztül is. A Diyanet nevű török állami vallási hivatal 970 imámot foglalkoztat Németországban, 900 vallásos egyesület pedig a török hatóságok által ellenőrzött Ditib Egyesület fennhatósága alatt áll.
Joggal aggódik a német nagypolitika
Nem véletlen tehát, hogy a német nagypolitika is már megszólalt. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter figyelmeztetett, hogy Erdogan hívei és ellenfelei közötti erőszakos ellentétek eszkalációval fenyegetnek.
Peter Tauber, a CDU főtitkára figyelmeztetett, hogy a származási ország konfliktusainak nincsen hazája Németországban. „Aki itt él és dolgozik, annak a lojalitása Németországban kell, hogy legyen.” Ez bizony lehet, hogy egy kissé idealisztikus elképzelés.
A Münsteri Egyetem friss felmérése szerint ugyanis a mintegy 3 milliós németországi törökök értékrendje igencsak elüt a többségtől. 47 százalékuk számára fontosabb az iszlám elveinek, mint a német törvényeknek a tiszteletben tartása. A megkérdezettek harmada pedig egyenesen úgy véli, hogy a muszlimoknak vissza kellene térniük a Mohamed próféta korában létező társadalmi rendszerhez. Minden ötödik válaszadó úgy gondolja, hogy a Nyugat által az iszlámra jelentett veszély indokolja az erőszakot, 7 százalékuk pedig jogosnak tartja az erőszak alkalmazását az iszlám terjesztésének céljából.
A német lakosság egyre elutasítóbb
Közben a német lakosságban egyre inkább nő az elutasítottság a muszlim kisebbség felé. A Lipcsei Egyetem júniusi felmérésében minden második válaszadó azt állította, hogy néha külföldinek érzi magát a saját országában a sok muszlim miatt. 2009-ben még csak a németek 30,2 százalék gondolta így, míg 2014-ben 43 százalék volt ez az arány. Szintén nőtt azoknak az aránya, akik szerint meg kellene tiltani a muszlimoknak, hogy Németországba jöjjenek: jelenleg a válaszadók valamivel több mint 40 százaléka vallja ezt a nézetet, míg 2009-ben 20 százalék körüli volt az arányuk.
|
| Káncz Csaba |
Ez az érzés már lecsapódik a német nagypolitikában is, hiszen a harmadik legerősebb párt, az AfD az euróövezet működése, majd a szövetségi kormány menekültpolitikája után újabban a muzulmán vallás bírálatára helyezi a hangsúlyt. Idén májusban elfogadott programja szerint "az iszlám nem tartozik Németországhoz", ezért a többi között be kell tiltani a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését, a minaretek építését és a müezzinek tevékenységét, és nem szabad muzulmán intézményeknek megadni az egyházakat megillető közjogi testületi jogállást.
Káncz Csaba jegyzete
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
