Ahogy arról lapunk is beszámolt, nem túl szívderítő adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal az ipar teljesítményéről. Az MBH Bank vezető elemzője, Suppan Gergely kommentárjában az ágazat kilátásait is számbavette.
A szakértő szerint az autógyártás területén a tavalyi második félévtől érdemi javulás következett be, a szereplők többsége a beszállítói láncok teljes helyreállásáról, a korábbi akut chip- és félvezetőhiány rendeződéséről számoltak be, ennek köszönhetően tavaly decemberben új csúcsot ért el a hazai járműgyártás kibocsátása, az elmúlt két év során az elmaradó leszállítások miatt felhalmozódó rendelésállomány pedig kedvező kilátásokat jelenthet a termelésre. A kilátásokat árnyékolja, hogy a járműgyártás új rendelései júliusban – az egy évvel korábbi magas bázishoz képest – 12,1 százalékkal csökkentek, míg a rendelésállománya 3,2 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinthez képest - idézi fel a változásokat Suppan Gergely.
A hazai ipari rendelésállományok továbbra is növekedést mutatnak, 6,8 százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőtti szintet, az új rendelések azonban 4,5 százalékkal csökkentek. A hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnöveléseinek, a rekord mennyiségű működő tőke beáramlásnak és a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának, azonban a tavalyi év második felétől az energiaárak tavalyi emelkedése láthatóan nagyobb visszaesést okozott, ami versenyképességi, gyenge energiahatékonysági problémákat is tükrözhet.
A tavalyi harmadik negyedévben jelentősen gyorsult az ipari termelés növekedése, amit megtört az orosz-ukrán háború következtében elszálló energiaárak, ami több, különösen energiaintenzív ágazatot is a termelés visszafogására kényszerített a tavalyi negyedik negyedévtől, egyes alágazatok visszaesése megközelítette, illetve meghaladta a 20 százalékot - emlékeztet az elemző. Az energiaárak tartós csökkenésének köszönhetően az év hátralevő részében több termelő újra üzembe állhat, ill. javíthat a kapacitás kihasználtságon, amit az is támogathat, hogy a tavalyi fixáras szerződések kifutásával kedvezőbb feltételekkel köthetnek új szerződést. A külső keresletet rontja az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül a jelentősebb exportpiacainkon, valamint a nagy jegybankok infláció elleni küzdelme miatt emelkedő kamatok. Beárnyékolja a kilátásokat, hogy az európai konjunktúramutatók a kilátások meredek romlását mutatják, ami már a szolgáltatói szektorokat is elérte. A német ipari termelést a vártnál gyengébb kínai gazdás is visszafogja, bár már látszanak az élénkülés jelei.
Suppan Gergely szerint az energiaválság által okozott, várhatóan átmeneti megingásokat követően az idei év hátralevő részében újra fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit a belső kereslet fokozatos helyreállása, valamint új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a kiemelkedő mértékű működő tőke beruházásokkal, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Idén a kifejezetten gyenge első féléves teljesítmény miatt 2,5-3 százalék körüli csökkenést várnak az ipari termelésben, 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés, ami az idei gyenge bázis miatt meghaladhatja a 8 százalékot.
Ez az eddigi legnagyobb leépítés, amióta működik. 
