Az amerikai hetilap szerint a 2014-es szocsi olimpia lehet a legnagyobb üzleti simlizés a téli olimpiák történetében. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2007-ben azt nyilatkozta, hogy Oroszország 12 milliárd dollárt költ majd az olimpia megrendezésére, de orosz források szerint a valós összeg már meghaladja az 50 milliárd dollárt.
A The New Yorker cikke szerint orosz ellenzéki szereplők tényfeltáró munkája arra utal, hogy több beruházásnál is gyanús költségtúllépések voltak, míg máshol sikkasztás egyértelmű jeleit találták. Az orosz források szerint az ügyek nagy részében olyan üzletemberek és cégek érintettek, akik és amelyek szoros kapcsolatban állnak Putyin elnökkel.
A szocsi olimpia jól mutatja, hogy az orosz gazdaságot mennyire áthatja a korrupció, de az építőiparon belüli szabálytalanságok más országokban is elterjedtek. A Transparency International felmérése szerint az egész világban az építőiparban a legnagyobb a korrupció az összes iparág közül. A Grant Thornton könyvelőcég szerint 2025-ig 1500 milliárd dollárt érhet el az építőiparban a korrupció által okozott kár.
A The New Yorker szerint a nagy kormányzati megrendeléseknél különösen magasak a kockázatok. Egy nagy üzletnél jobban megéri vesztegetni, és könnyebb is elrejteni ennek a nyomait, mert a korrupciós költségek eltörpülnek a beruházás összértéke mellett.
Ettől nem erősödik a gazdaság
Erik Lioy, a Grant Thornton munkatársa szerint, ha egy addig soha nem látott projektről van szó, azt is nehéz megbecsülni, hogy mekkoráknak kellene lenniük a költségeknek, így még könnyebb trükközni. Természetesen ott nagyobb a korrupció, ahol gyengébb az állami elszámoltathatóság, és ezeknek a beruházásoknak a hátrányait nem tudja ellensúlyozni, hogy az építőiparban nőnek a bevételek és a foglalkoztatottság
Az amerikai lap Paolo Maurót, a Nemzetközi Valutaalap közgazdászát idézte, aki szerint illúzió a gazdaság erősödését várni a korrupciótól. A közgazdász szerint a korrupció egyszerűen rossz, mert elbizonytalanítja a befektetőket.
Mauro kutatásai azt is feltárták, hogy a korrupcióval sújtott országok politikusai túl nagy hangsúlyt helyeznek a fizikai javakra a humánerőforrások kárára, azaz elhanyagolják az oktatást az építőipar kárára. A The New Yorker hetilap szerint a tanulság, hogy síugrósáncok helyett inkább a tanárok képzésére érdemes költeni.