Az IMF kiemelte: a WEO világgazdasági előrejelzés 2025. januári frissítése óta az Egyesült Államok egy sor új vámintézkedést jelentett be és hajtott végre, valamint kereskedelmi partnerei is ellenintézkedéseket léptettek életbe, ami önmagában is jelentős negatív növekedési sokkot okozott. A negatív hatást fokozta az intézkedéseket övező kiszámíthatatlanság, ami a szokásosnál is nehezebbé teszi az előrejelzést – írták.
Az IMF legfrissebb előrejelzése szerint a globális növekedés 2025-ben 2,8 százalékra, 2026-ban pedig 3,0 százalékra csökken a januárban várt 3,3-3,3 százalékhoz képest, és jóval alatta marad a 2000-től 2019-ig tartó periódus 3,7 százalékos átlagának.
A fejlett gazdaságok növekedése 2025-ben 1,4 százalékos lesz. Az Egyesült Államokban a nagyobb politikai bizonytalanság, a kereskedelmi feszültségek és a gyengébb keresleti lendület miatt a növekedés várhatóan 1,8 százalékra lassul, ami 0,9 százalékponttal alacsonyabb a januári előrejelzéshez képest.
Fotó: Depositphotos
Az euróövezetben 0,8 százalékos növekedést várnak, ami 0,2 százalékpontos csökkentés. A feltörekvő piacokon és a fejlődő gazdaságokban a növekedés 2025-ben várhatóan 3,7 százalékra, 2026-ban pedig 3,9 százalékra lassul, jelentős visszaeséssel a közelmúltbeli kereskedelmi intézkedések által leginkább érintett országok, például Kína esetében.
A globális infláció várhatóan a januári várakozásoknál valamivel lassabb ütemben csökken, 2025-ben 4,3 százalékot, 2026-ban pedig 3,6 százalékot ér el, a fejlett gazdaságok esetében jelentős felfelé irányuló, a feltörekvőknél enyhe lefelé irányuló revíziókkal 2025-ben.
A kilátásokban az erősödő lefelé mutató kockázatok dominálnak.
Az előrejelzés szerint a kereskedelmi háború kiéleződése és a növekvő kereskedelempolitikai bizonytalanság tovább csökkentheti a közeli és hosszú távú növekedést, miközben a politikai mozgástér szűkülése gyengíti a sokkokkal szembeni ellenállóképességet. Az eltérő és gyorsan változó politikai álláspontok és a romló hangulat további átárazódást indíthat el az eszközökben, ami túlmutathat az amerikai vámok bejelentése után bekövetkezett helyzeten, a devizaárfolyamok és a tőkeáramlások éles kiigazításain, különösen a már eladósodott gazdaságok esetében. Ez szélesebb körű pénzügyi instabilitást eredményezhet, beleértve a nemzetközi monetáris rendszer károsodását is – áll a jelentésben.
A demográfiai változások és a külföldi munkaerő csökkenése fékezheti a potenciális növekedést és veszélyeztetheti a költségvetés fenntarthatóságát. A közelmúltbeli megélhetési válság elhúzódó hatásai, párosulva a kimerült politikai mozgástérrel és a középtávú növekedési kilátások elhomályosodásával, újból kiújulhatnak a társadalmi zavargások – tették hozzá.
Számos nagy feltörekvő piacgazdaság ellenállóképességét próbára teheti, hogy a kedvezőtlen globális pénzügyi feltételek mellett egyre nagyobb kihívást jelent a magas adósságszintek kiszolgálása.
A korlátozottabb nemzetközi fejlesztési támogatás növelheti az alacsony jövedelmű országokra nehezedő nyomást, ami még jobban eladósíthatja őket, vagy jelentős költségvetési kiigazításokat tehet szükségessé, ami azonnali negatív következményekkel járhat a növekedésre és az életszínvonalra nézve – mutattak rá.
Ugyanakkor az IMF szerint a jelenlegi vámok mérséklődése és a kereskedelempolitikák egyértelműségét és stabilitását biztosító új megállapodások fellendíthetik a globális növekedést. A jövő egyértelműséget és koordinációt igényel – hangsúlyozták.
Az IMF azt javasolja, az országok konstruktívan működjenek együtt a stabil és kiszámítható kereskedelmi környezet előmozdítása, az adósságátütemezés megkönnyítése és a közös kihívások kezelése érdekében. Ezzel egyidejűleg foglalkozniuk kell a belpolitikai és strukturális egyensúlytalanságokkal, biztosítva belső gazdasági stabilitásukat. Ez segítheti a növekedés és az infláció közötti egyensúly helyreállítását, a tartalékok újjáépítését, a középtávú növekedési kilátások újbóli élénkítését, valamint a globális egyensúlytalanságok csökkentését.
A központi bankok számára legyen továbbra is prioritás a monetáris politikai álláspontok finomhangolása, hogy mandátumukat teljesítsék, és biztosítsák az ár- és pénzügyi stabilitást egy még nehezebb kompromisszumokat tartalmazó környezetben – szorgalmazza az IMF.
A költségvetési mozgástér helyreállítása és az államadósság fenntartható pályára állítása mellett a nemzeti és gazdasági biztonságot garantáló kritikus kiadási szükségleteket is ki kell elégíteni. Ehhez hiteles középtávú költségvetési konszolidációs tervekre van szükség – tették hozzá.
A munkaerő-, termék- és pénzügyi piacok strukturális reformjai kiegészítenék az adósság és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseket – fogalmazta meg a előrejelzésében a nemzetközi szervezet. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 44,73 pontos, 0,03 százalékos csökkenéssel 148 587,82 ponton zárt hétfőn. 
