Inzultus támadt Németország és Törökország között

Sigmar Gabriel német külügyminiszter dörgedelmesen óvatosságra intette honfitársait törökországi utazásukkal kapcsolatban. Szerinte bárkivel bármi megtörténhet, akár a legabszurdabb dolgok is, miután Erdogan elnök rendszere egyre kiszámíthatatlanabb, hozzátéve, hogy a német politika Törökország irányába változni fog, elfogyott a türelem. A balhé azzal kezdődött, hogy Törökországban letartóztattak hat emberi jogi aktivistát, köztük egy németet, mégpedig terrorizmus vádjával, és ez a demokráciára mélyen érzékeny Németországnál kivágta a biztosítékot.

Szópárbaj

Nem sokat késlekedett a török reakció: egyrészt megfelelő választ adnak minden egyoldalú lépésre, másrészt Meclut Cavosuglu külügyminiszter azzal vádolta Németországot, hogy az 1984 óta a függetlenségért harcoló Kurdisztáni Munkáspárt tagjainak nyújt menedéket, sőt, még az Amerikában élő Fethullah Gulen mozgalmának tagjai számára is, aki a hivatalos török álláspont szerint a tavalyi puccsot szervezte.

Erdogan török elnök szerint az 50 ezer ember rövidebb-hosszabb időre való letartóztatása és 150 ezer ember felfüggesztése vagy kirúgása a bíróságokról, a sajtóból és az oktatásból szükséges volt a puccs után, de bel-, és külföldi kritikák szerint arra megy ki az egész, hogy gyökerestül kiirtsa az ellenzéket. A Reuters szerint Angela Merkel pártjának egy magasrangú képviselője úgy nyilatkozott, hogy az elvileg EU tagjelölt Törökország letért az európai útról, és hogy senki nem fog egy olyan országban befektetni, ahol az igazságszolgáltatást a kormányzó, egyre inkább egyeduralkodó párt kiszolgálójává, pártszervezetévé züllesztették.

Veszteségek a turizmusban

Ezek után még ment a szópárbaj, a török oldal többek között azt a meglehetősen gyakran elsütött érvet is bedobta, hogy mindez csak a német választási kampány része. Mindenesetre a német turisták 10 százalékát adták eddig a Törökországba látogató külföldieknek, így elmaradásuk érzékeny veszteséget okozhat. Az iparág már amúgy is megsínylette az orosz vadászgép 2015-ös lelövése után átmenetileg befagyott orosz viszonyt, ami az orosz turisták eltűnésével járt. Tavaly 25,4 millióra csökkent a látogatók száma, ami 9 év alatt a legalacsonyabb érték.

Kockázatok

Egy emberi jogi aktivista, vagy általában egy külföldi polgár letartóztatása mindig kényes ügy, ha nem nyilvánvaló köztörvényes bűncselekményt hajtott végre. Persze ha valaki tüntet, vagy más módon nyilvánít véleményt vagy küzd valamiért külföldön (és nem a közelkülföldön, vagyis nem pl. egy európai polgár az EU-ban), akkor az fokozott kockázatnak teszi ki magát, viszont ha egy ország letartóztat és pláne ha terrorizmussal vádol egy ilyen személyt, az egész ország szempontjából kockázatos döntés, főleg, ha az érintett másik országgal szorosak a gazdasági és politikai kapcsolatok, sokat lehet veszíteni.

Terroristázás, veszekedés, békülés

A terrorizmussal lépten-nyomon való vádolás a 2001-es merényletek és az utáni induló terror elleni harc nyomán divatos lett, különösen a diktátorok körében. Aszad szír elnök mindenkit leterroristáz, aki nem a barátja, de Erdogan is terroristázza most már az ellenzékét, meg persze a kurdokat is. Arra a török elnök gyorsan rájött, hogy az oroszokkal fasírtban lenni nagyon rossz üzlet volt neki, látványosan vissza is kéredzkedett az orosz elnök kegyeibe, persze ugyanannyi orosz turista már nem lesz, mint korábban. Kérdés, hogy Németországgal is össze akarnak-e veszni, vagy egy kis szópárbajozás után csendesen visszavonulnak, mielőtt euró milliárdokban lenne mérhető a kár.