A bekerítés patkó alakban történt, melynek nyitott része nyugatra, Szíria felé nézett. A tervek szerint így a városban reménytelen helyzetű harcosok végül arra távoztak volna. Csakhogy ezt a megoldást többen ellenezték. Mindenekelőtt a szíriai diktátor, Aszad barátai, hisz a Szíriába menekülő terroristák Aszad ellenségeinek számát gyarapították. Ez különösen Iránnak volt ellenére, ezért a Reuters értesülése szerint bevetette befolyását, hogy bezárják a Moszul körüli gyűrűt.
Taktikai hiba?
Az értesülések szerint Irán először az általa támogatott síita milíciákat ösztönözte, hogy zárják be a rést. Más források szerint a libanoni Hezbollah már a hadművelet előtt latba vetette befolyását, hogy gátolják meg a dzsihádisták Szíriába való eljutását, ahol ők maguk is aktívan harcolnak Aszad erői mellett. Persze már az is kérdés, hogy a síita milíciák miért a várostól nyugatra lévő területeket kapták. Lehet, hogy azért kérték oda magukat a hadművelet tervezőinél, mert eleve az volt a tervük, hogy végrehajtsák ezt az önálló akciót.
Már csak azért sem fájdalmas ez nekik, mivel a város belsejében nem nekik kell harcolni. Tekintettel arra, hogy többségében szunniták lakják Moszult, a hadműveletet úgy tervezték, hogy a városba már ne a síita milíciák menjenek, sőt az iraki hadseregen belül is lehetőleg a szunnita alakulatok harcoljanak a belvárosban. Így a neheze rájuk marad, viszont a menekülés lehetőségétől megfosztott védők az utolsó emberig harcolnak, számtalan öngyilkos merénylettel nehezítve a támadók dolgát.
Szíriába nyomulhatnak
A síita milíciáknak ugyanakkor azért is előnyös lehet a művelet, mert Moszul eleste után foghatják magukat, és megindulhatnak Szíriába az ott még az Iszlám Állam maradványainak uralma előtt lévő területek megszerzésére. Ezzel kelet felől segítenék meg Aszad oroszok által támogatott erőit, és immár két oldalról kerülne az ország síita harapófogóba. Az oroszok egyébként érthető módon maguk is Moszul katlanná alakítását szorgalmazták, hisz nekik is csak többlet ellenséget jelentettek volna az átszivárgó harcosok.
Bezárult
Érdekes módon még Aszad egyik legnagyobb ellensége, Franciaország is azt szorgalmazta, hogy állják el a dzsihádisták Szíriába vezető útját, mert attól tartottak, hogy így a párizsi és brüsszeli merényletekhez kapcsolódó, most Moszulban bujkáló terroristák is meglóghatnak. Végül a nyomásnak engedve, Haider al-Abadi iraki miniszterelnök október végén engedélyezte, hogy a síiták meginduljanak a várostól nyugatra fekvő részek elfoglalására. Azt gondolta, a művelet hetekig fog tartani.
Nem így lett, a gyűrű 1-2 nap alatt bezárult, az iraki miniszterelnök meglepődött. Azóta a csata jellege megváltozott: a városvédők immár halálukig harcolnak. A dzsihádisták vezetője, a korábbi önjelölt kalifa, Abu Bakr al-Bagdadi közölte harcosaival, hogy immár nincs kiút, nincs visszavonulás. Hozzátette: ezerszer jobb a végsőkig védeni a megszerzett területet és mártírként meghalni, mint megszégyenülve visszavonulni, megadni magukat. A fanatikus védők ezt szinte egytől egyik el is fogadják. Egy kurd katonai vezető szerint ezzel Moszul Aleppóvá alakult.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
