A Heves megyei Gyöngyöspata lehet az első magyarországi város, ahol nem lesz önálló posta. A Magyar Posta ugyanis közzétett egy listát azokról a településekről, ahol a posták hamarosan takarékbanki postapartnerként üzemelnek, ami esetenként a szolgáltatóhely telephelyének módosításával is jár. Íme a települések listája és a váltás időpontja:
- Gyöngyöspata 2020.11.23
- Galambok 2020.11.23
- Nagyigmánd 2020.11.24
- Szederkény 2020.11.25
- Halmaj 2020.11.30
- Mecseknádasd 2020.11.16
- Tiszabecs 2020.11.18
- Zalaszentlászló 2020.11.18
A Magyar Posta november 6-án jelentette be, hogy a Bács-Kiskun megyei Csengődön megnyílt az első közösen üzemeltetett postai és takarékbanki fiók. Felmentünk a falu Facebook-oldalára, hogy megtudjuk, milyenek az első tapasztalatok, és Pivarcsi Csaba polgármester érdekes tájékoztató levelét találtuk.
Szeretném tájékoztatni a kedves Csengődi Lakosokat, hogy ezen szolgáltatók nem önkormányzati fenntartásúak. Az átszervezésről sem a polgármester, sem pedig a képviselő-testület véleményét nem kérték ki előzetesen. Az átadás előtt mintegy másfél héttel tájékoztattak a változásról, amikor is már napi szinten lehetett észlelni a megnövekedett forgalmat a község főutcáján, ami az előkészületek mentén zajlott. A változás a tapasztalatok szerint kellemetlenségekkel jár, melyet a kialakult járványhelyzet is tetéz
- írta a polgármester. Ugyanakkor hozzáteszi: a lakosok örüljenek annak, hogy a fiókok nem zártak be végleg, így ha kissé kényelmetlenül is, de legalább van hol intézni a posta és pénzügyeket.
Még a csengődi posta-takarék összebútorozásnál Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter is elmondta, hogy az összeolvadásnak örülni kell, mert az optimális működés nem csupán a szolgáltatások fenntarthatóságát biztosítja a településen, hanem a lakosság számára is komfortosabb, magasabb színvonalú kiszolgálást kínál.
A Magyar Posta és a Takarékban kiválasztott több mint húsz, 1000 és 3300 fő közötti kistelepülést, ahol megkezdik a közös működtetést. Ezek közül pedig Gyöngyöspata ugyan az egyetlen város, de lakosságszám alapján Nagyigmánd a legnagyobb a maga mintegy 2800 lakosával. Viszonylag tehetős Komárom-Esztergom megyei településről van szó, hiszen 713 millió forint főösszeggel bír a helyi költségvetés. Szépen felújított bölcsőde, általános iskola, szabadidőpark és rendelőintézettel is büszkélkedhet a falu. Mindez csak azért érdekes, hogy érzékelhető legyen, milyen faluban is gondot okozott már a Magyar Postának az önálló működés.
Az állami vállalat ígéretei szerint az érintett posták dolgozóit továbbfoglalkoztatják azonos vagy hasonló munkakörben, másik postán, de körzeten belül. A lapunk által megkérdezett postai szakszervezetek mégsem örülnek a Takarékbankkal való összeolvadásnak.
Nem tetszik a folyamat, mert a takarékok dolgozóit részesítik előnyben, de nem tehetünk semmit
- fogalmazott az egyik szakszervezeti vezető. Pedig ez még csak a kezdet. A két társaság országszerte mintegy 3500 fiókot működtet: a Magyar Posta 2700-at, a Takarékbank több mint 800-at. Ezek jelentős részben olyan településeken működnek, ahol a kirendeltségek nyereséges fenntartása egyre kevésbé biztosítható. Több száz olyan település van, ahol a két társaság is saját kirendeltséget üzemeltet, az együttműködés így mind a két fél számára előnyökkel járhat.
Az elmúlt években több kisposta is bezárt az országban, de a Magyar Posta magyarázata szerint így is megfelelnek a törvényi előírásoknak, mely szerint például a cégnek 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítania. Jelenleg 1600 helyett 2700 postát tartanak fenn.
A folyamat igazi nyertese vélhetően inkább a Takarékbank lehet, amely így még több potenciális ügyfelet szerez magának. Lapunk többször írt már az évek óta tervezett új óriásbank létrehozásáról, amely a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank egyesüléséből születik. Az biztos, hogy a Takarékbank tulajdonosai rendelkeznek majd a legnagyobb, 37,69 százalékos részesedéssel. A Takarékbank részvényeinek 75,91 százaléka pedig a Magyar Takarék és Befektetési Vagyongazdálkodási Zrt.-nél vannak, amelynek 9 magánszemély (köztük Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója) és 3 gazdasági társaság a gazdái.
A Magyar Posta ügyfeleinek elszipkázása nem most kezdődött, hiszen emlékezetes, hogy tavaly októberben a Magyar Posta Befektetési Zrt. legalább 45 ezer ügyfelének mintegy 226 milliárd forintos vagyonát irányították át az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bankhoz. Az új Takarékbank Zrt. három takarék egyesülésével jött létre hét megyében és a fővárosban összesen 139 fiókkal tavaly májusban úgy, hogy a Pannon Takarék Bank Zrt. és a B3 TAKARÉK Szövetkezet 2019. április 30-án beolvadt a Mohácsi Takarék Bank Zrt.-be, amely ezzel egyidejűleg Takarékbank Zrt.-re változtatta a nevét. A már említett Nagyigmándon is például a Pannon Takarék működött, közvetlenül a Magyar Posta helyi fiókja mellett.
Az összeköltözéssel persze sokat spórolhat az amúgy is ezer sebből vérző állami vállalat, amelynek ha csak a valódi tevékenységét néznénk, akkor masszív veszteséget találnánk, de hála az állam közel 5 milliárd forintos éves támogatásának, a beszámolóban végül mindig sikerül nyereséget kimutatni. A koronavírus pedig még inkább bajba sodorja a Magyar Postát, hiszen tavasszal csaknem harmadával csökkent az ügyfélforgalom a postákon, és vélhetően a mostani időszak sem kedvez a társaságnak.
Érvénytelen lett a népszavazás, így egyebek mellett továbbra is jár a korábbi kormányfőknek és más közjogi méltóságoknak az élethosszig tartó juttatás. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
