|
| MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 1, a naptárhatástól megtisztítva 1,2 százalékkal nőtt februárban az előző év azonos időszakához képest.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tavaly februári magas bázis hatásával magyarázta a fogyasztás növekedésének lassulását a januári 4,8, illetve naptárhatással korrigált 3,8 százalékos növekedés után. 2016 februárjában a nyers adat szerint 7,8, naptárhatással kiigazítva 7,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben. További részletek >>>
Virovácz Péter, az ING senior makrogazdasági elemzője az adatokra reagálva kommentárjában közölte: a negatív meglepetéshez az előzetes számok alapján minden egyes szektor érdemben hozzájárult.
"Az elmúlt hónapokban többször láthattuk, hogy az élelmiszer-jellegű üzletek forgalmának növekedése elmarad a másik két kategóriától, amelyet részben a fogyasztási szerkezet változása magyarázhat, mivel előtérbe kerülhettek a tartós fogyasztási cikkek. Emellett a kiskereskedelmi termékforgalomra általánosan igaz, hogy ahogy a fogyasztás folyamatosan eltolódik a szolgáltatások irányába, egy lassabb növekedési ütem állhat be. Ahhoz, hogy ez utóbbi állítás igazságtartalmát lemérhessük, meg kell várnunk a KSH júniusi adatközlését az első negyedéves gazdasági növekedésről és azok részleteiről, így a fogyasztás alakulásáról" - mondja Virovácz.
Összességében a februári negatív meglepetés miatt az ING nem változtatott a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésén, azonban a negatív kockázatok erősödni látszanak - tették hozzá.
Fogunk még idén vásárolni
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, az adatokat feltehetően torzította a szökőnaphatás kiesése is, ami tavaly magasra emelte a bázist. Az idén várhatóan 7,5 százalékkal emelkedő reálbérek, a 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése a következő hónapokban újra gyorsíthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülési ütemét, így idén 4-4,5 százalékos növekedésre számítanak a kiskereskedelemben.
A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani - jegyzi meg Suppan.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője pedig az adatokra reagálva közölte: a forgalom növekedésének lassulása azért is meglepő, mert a gyors ütemű béremelkedés és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalmi mutatók azt sugallták, hogy idén is lendületesen bővülhet a kiskereskedelmi forgalom.
Az Erste becslése szerint 3,4 százalékkal nőhet a magyar GDP 2017-ben, amelynek gerincét a háztartások bővülő fogyasztása adhatja. Azonban ha tartóssá válik a februárban látott folyamat, az lefelé mutató kockázatot jelent a növekedési előrejelzésünkre.
A próbálkozás életveszélyes kockázattal jár. 
