Makrokörnyezet
A szeptemberi maginflációs adat megfelelt az inflációs jelentés előrejelzésének, a fogyasztói árindex azonban két tizeddel alacsonyabb volt az előrejelzettnél. Az eltérés a feldolgozatlan élelmiszereknél jelentkezett, és a módszertani változás vártnál kisebb hatásából származott.
Augusztusban folytatódott az ipari termelés élénkülése, az előző év azonos időszakához képest 4,4 százalékkal nőtt a kibocsátás. Az élénkülés mögött továbbra is az export áll, a feldolgozóipari export 5 százalékkal nőtt, miközben a belföldi értékesítések tovább csökkentek. A konjunktúraindikátorok vegyes képet mutatnak: szeptemberben mérséklődött a német új ipari rendelések dinamikája, miközben a hazai bizalmi index nem romlott tovább.
2011 augusztusában a nemzetgazdaság egészében a bérek 6,5 százalékkal nőttek a korábbi év azonos időszakához képest. A versenyszféra éves bérindexe 5,9 százalék volt, ami gyorsulást mutat a júliusi adathoz képest. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma stagnált. A konjunktúra romlásával a versenyszektorban ismét előtérbe kerültek a rugalmas foglalkoztatási formák, ennek megfelelően nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma és a munkaerő-kölcsönzés. A részletes fizetési mérleg adatok szerint a 2. negyedévben a GDP 3,5 százalékára nőtt a gazdaság külső finanszírozási képessége.
Augusztusban a felülről számított finanszírozási képesség csökkent. Az alulról számított finanszírozási képesség azonban további javulást mutat, 12 havi rekord szintre emelkedett. Ennek megfelelően folytatódott a bankok és a vállalatok külső adósságának csökkenése. A háztartások megtakarításai augusztusban szinten maradtak.
Pénzügyi piacok
A nemzetközi pénzügyi piacokon az elmúlt heteket a befektetői hangulat erős ingadozása jellemezte. A kockázatvállalási hajlandóság alakulását főként a globális konjunktúrával, az európai válságkezeléssel és az eurozóna bankrendszerével kapcsolatos hírek határozták meg. A globális piacok további eszközár-alakulása szempontjából kiemelt jelentőségűek lesznek a soron következő európai uniós, illetve G20 csúcstalálkozók eredményei.
Magyarország kockázati megítélése összességében tovább romlott az elmúlt egy hónapban, a CDS-felár gyakorlatilag végig 500 bázispont felett alakult, és a két és féléves csúcspontnak számító 570 bázispontot is elérte. Az időszak utolsó szakaszában mutatkozó csökkenés elsősorban a globális hangulatjavulásra volt visszavezethető, a feltörekvő piaci referencia-országokhoz képest összességében így is érdemben nőtt a különbözet, azaz az országspecikus hatások az abszolút szint emelkedése mellett a relatív pozíció romlását is előidézték.
A kockázati megítélés határozott romlását mutatják a Magyarországgal foglalkozó piaci elemzések. Az indokok között elsősorban a növekedési kilátások romlását, a jövő évi 3 költségvetés tarthatóságával kapcsolatos kételyeket illetve a végtörlesztéshez kapcsolódóan a devizapiacra nehezedő nyomást, illetve a pénzügyi stabilitási kockázatok erősödését említik. A külföldiek nettó eladóként jelentek meg a forinteszközök piacán:
állampapír-állományuk mintegy 130 milliárd forinttal 3829 milliárd forintra csökkent az előző kamatdöntés óta. A lejáró kötvényeiket és diszkont-kincstárjegyeiket nem újították meg a nem-rezidens szereplők. Ennek hatása az állampapír-aukciókon jelentkező csökkenő keresletben is megmutatkozott. A külföldi szereplők forinteladása mintegy 100 milliárdot tett ki az elmúlt hónapban. Az FX-swap piacon belül a feszültség jelei mutatkoznak a legrövidebb futamidőkön, emelkedtek és magas szinten tartózkodnak a felárak, amit részben az euro/dollár piacon tapasztalható feszültségek magyaráznak. Ezzel szemben a hosszabb, 3 hónapon túli futamidőkön a régiós tendenciákkal összhangban csökkentek a felárak.
Az elmúlt hetekben a forint árfolyama meglehetősen széles, mintegy 15 forintos sávban ingadozott, s összességében mintegy 3-4 százalékkal került gyengébb szintre az euróval és dollárral szemben. A kamatdöntést megelőző napokban az árfolyam-várakozások gyenge irányú ferdesége is látványosan megugrott. Az árfolyam-alakulásban változó volt a globális, regionális és országspecifikus tényezők szerepe: bár ezek nyomán esetenként a forint látványosan levált a régiós devizákról. A legutóbbi kamatdöntés óta a hazai kockázati megítélés romlásával és az érdemi forintgyengüléssel a kamatemelési várakozások számottevő erősödése következett be. Az alapkamat és az FRA-jegyzésekből implikált várt kamatszint különbözete egyes napokon az 1x4 hónapos futamidő esetében a 40 bázispontot, a 3x6 hónapos futamidő esetében a 100 bázispontot is meghaladta. Figyelemre méltó, hogy a forintárfolyam és az FRAhozamok közötti együttmozgás - ami a megelőző hónapokban nem volt jellemző – ismét láthatóan erősödött, azaz a piaci szereplők szerint az árfolyam-alakulás meghatározó tényező lehet a kamatpolitika alakításában. A legfrissebb Reuters elemzői felmérés alapján a megkérdezettek kivétel nélkül a kamatszint tartására számítanak az októberi ülésen, emellett a válaszadók döntő többsége 2011 végére is 6 százalékos alapkamatszintet prognosztizált
A bankrendszer helyzete
Szeptember folyamán a bankrendszer mérlegösszehúzódása tovább folytatódott. A vállalati hitelállománya augusztus után ismét csökkent. Az állomány szűkülése a devizahitelek növekedése, és a forint hitelállomány jelentős csökkenése mellett valósult meg. A forint hitelek átlagos kamatában nem volt lényeges változás augusztus folyamán (csupán enyhe növekedés volt megfigyelhető). A háztartási hitelállomány leépülése tovább folytatódott szeptemberben. Az átlagos hitelköltség mutató augusztusban a lakáshiteleknél nem változott, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont folytatódott a 2010 vége óta tartó folyamatos emelkedés. A pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott források állománya szeptemberben jelentősen csökkent.
A bankrendszer és a fiókok idei évi adózás előtti eredménye 2011 első nyolc hónapjában meghaladta az előző év azonos időszakában tapasztalt szintet, de szeptember folyamán csökkenés következett be. A szeptemberi negatív eredményt részben az előtörlesztés miatt megképzett értékvesztés okozhatta. A képet tovább rontja, hogy jelentős az aszimmetria a bankok között. A bankrendszeri tőkemegfelelési mutató nem változott szeptemberben.
Az olaj világpiaci árának emelkedése jött kapóra. 
