A legfrissebb Magyar Közlönyt megnézve első ránézésre úgy tűnhet, hogy a kormány felfüggesztette a börtönkártérítések kifizetését, arra hivatkozva, hogy „meg kell állítani a többmilliárdos iparággá váló börtönbizniszt”.
A dokumentumban szerepel „az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul függessze fel” kitétel, amelyet az Index.hu által megkérdezett emberi jogokkal foglalkozó ügyvéd, Karsai Dániel úgy értelmez, hogy igazából a jelenleg is megszokott gyakorlat fog folytatódni, hiszen a minisztérium eddig is a határidő végén fizetett.
Varga Judit feladatot kapott
Emellett a kormány a határozatban felszólította Varga Judit igazságügyi minisztert arra is, hogy vizsgálja felül a hatályos szabályozást. Ennek alapján az egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a kormány a jövőben ténylegesen felfüggeszti a kifizetéseket, ám egyelőre erről még nincsen szó, annak ellenére sem, hogy a „Magyarország Kormánya” Facebook-oldalon ez a plakát jelent meg:
Érdekesség, hogy a kifogásolt kártérítési szabályozást még 2016-ban hozta a kormány, az eredeti dokumentumot Gulyás Gergely jelenlegi Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyzi, és ebben határozták meg azt is, hogy milyen esetekben járhat pénz a fogvatartottaknak.
Így működik a kártalanítás
A hatályban lévő törvény alapján így például akkor perelhetnek a rabok, ha nem megfelelő méretű az életterük, nincsen elkülönítve az illemhely, nem elégséges a világítás, a fűtés, vagy a szellőztetés, vagy esetlegesen rovarirtási problémák akadnak. Az Átlátszó cikke szerint a kártalanítás egy napra eső összege minimum 1200, maximum 1600 forint, vagyis ha egy elítélt egy évet olyan cellában tölt, ahol valamelyik körülmény nem megfelelő, akkor minimum 438 ezer, maximum 584 ezer forint kártérítést ítélhet meg neki a bíró aszerint, hogy érte-e még más sérelem is.
Már 18 ezernél tart az Otthon Start hitelszerződések száma, csaknem 30 ezer első lakásvásárló költözhet új otthonba. 
