Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 hamburgi csúcstalálkozójának első napi ülésén 2017. július 7-én. (MTI/AP/Evan Vucci)

Idén már harmadszor tárgyalt tegnap az izraeli miniszterelnök Moszkvában, mindezt úgy, hogy a két politikus az elmúlt három évben már kilencszer találkozott. Tel-Aviv attól tart, hogy akár már heteken belül a Hezbollah harcosai és az iráni Forradalmi Gárda stabilizálhatják pozícióikat a Golán-fennsík közelében, az 1974-ben lefektetett fegyvermentes zóna mentén. A Kreml az elmúlt években viszonylag szabad kezet adott Izraelnek szíriai légi beavatkozásainál, legutóbb éppen múlt vasárnap támadta újra Tel-Aviv a szír T4-es légibázist, ahol többek között Irán drónokat állomásoztat. Moszkva számára az a lényeg, hogy Izrael ne veszélyeztesse a szír rezsim stabilitását.

A szír játszma

Izrael és az Egyesült Államok megértik az orosz aggodalmakat. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó a hónap elején fejtette ki, hogy az USA számára Asszád elnök hatalmon maradása nem stratégiai kérdés. Ugyanakkor Trump meg akarja győzni Putyint július 16-i találkozójukon Helsinkiben, hogy Moszkva segítse kirúgni az irániakat Szíriából – egyben jelezte, hogy ez nagyban elősegítené az amerikai csapatok teljes kivonását szír földről.

Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. S valóban, az orosz Kommerszant napilap belső értesülései szerint Moszkva már egy kétoldalas zárónyilatkozat-tervezetet juttatott el a Fehér Házba, amelyet a két elnök Helsinkiben jóváhagyhatna. Szíria lehet a tárgyalások egyik fő pontja, amely ráadásul áttöréshez is vezethet Moszkva és Washington között.

Az elmúlt hetek csapatmozgásai is arra utalnak Szíriában, hogy az amerikaiak feladhatják Asszád elmozdításának követelését, kivonhatják csapataikat, de cserébe Moszkvának korlátoznia kell Irán befolyását Szíriában. Egyes források szerint Washington akár hajlandó lehet az orosz szankciók feloldására is, ha Moszkva keményen nekiáll Irán kiszorításának.

Június 24-én például az ammáni amerikai nagykövetség levelet küldött a szíriai déli fronton haroló alakulatoknak, értesítve őket, hogy ne számítsanak semmifajta segítségre Washingtontól. Ugyanazon a napon az orosz légierő a szír kormánycsapatokkal offenzívát indított a térségben. Ennek erdményeképpen július 6-án az orosz delegáció déli lázadókkal megegyezésre jutott.

Irán kiszorítása

Káncz Csaba

Washington készsége arra, hogy aláírjon egy magállapodást az oroszokkal abból a feltételezésből indul ki, hogy a Kreml képes lesz Teherán növekvő befolyását megfékezni Szíriában. Moszkva ténylegesen növelte jelenlétét Damaszkuszban az utóbbi időben, erősebben befolyásolva a kormánydöntéseket és hátrébb szorítva az irániak korábbi óriási befolyását. De különösen Aleppó és Deir ez-Zor térségében Teherán sok ingatlant vásárolt és azokat hű szövetségeseinek osztotta ki.

Márpedig Netanjahu miniszterelnök a hétvégén megismételte, hogy az iráni katonai jelenlétet Izrael nem fogja tolerálni sem a határa közelében, sem Szíria teljes területén. Az iráni Forradalmi Gárda szír alakulatainál nem véletlenül emelkedik a politikai hőmérséklet és már nyílt ellenségeskedésre szólítanak föl Izraellel szemben. A jelek szerint tehát az elkövetkező napok fordulópontot hoznak a szír polgárháborúban, ahol Teherán hozzállása döntőnek bizonyulhat. Bár Irán akárhogyan dönt is, a késeket már élezik a háttérben és a politikai döntés Washintonban és Tel-Avivban már minden jel szerint megszületett a teheráni rezsim megdöntésére.

Káncz Csaba jegyzete