|
| Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskolában. (Forrás: MTI Fotó, Nemes János) |
Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna integrációs törekvéseit, ezért vétózta meg a NATO-Ukrajna bizottság decemberi ülésének összehívását - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető kiemelte: egészen szeptember elejéig Magyarország a leghangosabb és legaktívabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, de "hátba szúrásnak" tekinti az oktatási törvény elfogadását. "Ma is szívesen lennénk" az ország törekvéseinek támogatói, de csak azon országokat tudja támogatni Magyarország, amelyek döntéseikkel, viselkedésükkel rászolgálnak erre.
Szijjártó Péter emlékeztetett: amikor az ukrán parlament elfogadta az oktatási törvényt, Magyarország jelezte, hogy a magyar diplomácia minden eszközt felhasznál, hogy az ukrán törvényhozásnak vissza kelljen vonnia a jogszabályt, amely "brutálisan megcsonkítja" az országban élő kisebbségek jogait.
|
Miről szól a törvény? Az új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól kezdődően, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. |
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
