4p
Tavaly Magyarországon 6587 cég szűnt meg az építőiparban. Ez a szám több, mint bármikor korábban. Az utolsó két negyedévben különösen sok céget törölt a cégbíróság, és várható, hogy 2015 sem lesz rózsás helyzetben az ágazat.

Egyre több építőipari cég szűnik meg vagy kerül kényszertörlés alá. Bár a felszámolások és végelszámolások mennyisége a néhány évvel ezelőtti csúcsokhoz képest jelentősen visszaesett, 2013-ról 2014-re ezek száma is emelkedett. Tavaly összesen 6587 társaság szűnt meg az ágazatban, ez majdnem 1000-rel, azaz 16 százalékkal több a 2013-as értéknél, ami maga is rekordnak számított annak idején. „A megszűnések számának növekedése tartós trend, és várhatóan az is marad, hiszen tavaly az éven belüli lefutásban is az utolsó két negyedév hozta a legtöbb törlést az ágazatban” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.

Elgondolkodtató számok

Erre utal az is, hogy 2014-ben jelentősen emelkedett azoknak a frissen közzétett cégbírósági eljárásoknak a száma, amelyek így vagy úgy várhatóan az érintett cégek törléséhez vezetnek. A kényszertörlések száma a 2013-as 2566-ról tavaly 4580-ra emelkedett, lezárásuk biztos utánpótlást jelent a megszűnéseknek 2015-ben és 2016-ban. Ugyancsak emelkedett, noha jóval a csúcséveknek tekinthető 2010–2012-es időszak értékei alatt maradt a felszámolások száma.

„Ilyenből tavaly 3087-et rendelt el a cégbíróság, ami darabszámra 470-es növekedés az azt megelőző évhez képest Ez még akkor is elgondolkodtató, ha tudjuk, hogy a 2010-es évek elején évente 4000 felszámolás is indult az ágazatban” – mondja az Opten igazgatója.

Tóth Tamás szerint egy ágazat üzleti kultúráját elég jól jellemzi, hogy a megszűnő társaságok mennyi adósságot hagynak maguk mögött. „Ebből a szempontból az építőipar Magyarországon mindig is veszélyeztetett volt, és, noha javulás mutatkozik, az is maradt. A felszámolás után megszűnő cégek száma és aránya is csökkent az elmúlt években, de tudni kell, hogy a most induló kényszertörlések egy része is felszámolásba fordul át. A felszámolással megszűnő cégek száma ezért 2015-ben várhatóan újra növekedésnek indul, ami veszélyezteti a rendben működő vállalatok tevékenységét is” – véli Tóth Tamás.

Nem divat másik céget bedönteni?

Némi bizakodásra ad okot az ágazat szereplőinek, hogy a megszűnt társaságok helyére egyre ritkábban állítanak új áldozatot, azaz kis alaptőkével rendelkező, bármikor bedönthető céget a tulajdonosok. Ez a gyakorlat 2012 óta fokozatosan visszaszorult. 2011-ben még 6175 társaságot alapítottak az ágazatban egy év alatt, tavaly ez a szám már csak 3681 volt. „Az utóbbi években a kormány több lépésben szigorította a cégalapítást, és növelte a tulajdonosok felelősségét. A kis tőkéjű korlátolt felelősségű társaságok aranykora véget ért, de a vállalkozóknak továbbra sem szabad hátradőlni. Irreálisan magas a fluktuáció és az elaprózottság, a vállalatok jelentős része továbbra is likviditási problémákkal küzd, ezért érdemes odafigyelniük, kivel kötnek üzletet” – hívja fel a figyelmet az Opten igazgatója.

Állami építkezések nem tartanak ki

Az építőipari vállalkozásoknak azzal is számolniuk kell, hogy a központi beruházásoknak köszönhető 2014-es felfutás 2015-ben várhatóan nem lesz fenntartható. A KSH adatai szerint az „egyéb épületek építése” alágazatban 2014 novemberében az új szerződések volumene 53,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi értéktől. Az „épületek építése” termelési trendje 2014 egészében stagnált vagy csökkent, a novemberi adatok szerint pedig az „építmény” főcsoportban az új szerződések értéke 8,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A piac szélesebb körét érintő „épületek építése” építményfőcsoport tehát továbbra is kritikus helyzetben van, a versenypiaci megrendelések messze elmaradnak az egészséges szinttől.

Ami némi bizakodásra ad okot

Némi reményt jelenthet a piac szereplőinek néhány kedvező fejlemény: a 2015. július 1-től várható családi otthonteremtési kedvezmény, az ingatlanárak csökkenésének megállása és a pénzintézeti helyzet stabilizálódása is kedvező lehet. A három tényező együttesen keresletnövelő hatással bír, így van rá esély, hogy újra beinduljon az ingatlanpiac, ami húzhatná magával az építőipart is.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hatékonyabb lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, mint az elszámoltatási biztosok?
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 19:01
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Makro / Külgazdaság Döbbenetes lépésre szánta el magát az Egyesült Arab Emírségek
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 17:45
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Makro / Külgazdaság Záporoztak az új kormánnyal és az euróval kapcsolatos kérdések Varga Mihály felé
Imre Lőrinc | 2026. április 28. 16:45
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
Makro / Külgazdaság Tényleg jó ötlet az euró bevezetése?
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 16:35
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Makro / Külgazdaság A Patrióták nekimentek, de így is elfogadta az Európai Parlament a hétéves költségvetés tervét
Vámosi Ágoston | 2026. április 28. 15:11
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor volt szövetségese is uniós bírósághoz fordult
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 14:45
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Makro / Külgazdaság Először döntöttek a kamatokról Varga Mihályék a választás óta
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 14:01
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Még drágább lesz a tankolás szerdától
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 10:47
Persze csak annak, aki piaci áron tankol.
Makro / Külgazdaság Fontos hírt közölt a 4iG
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 06:58
A felek közös célja az európai piaci jelenlét további erősítése.
Makro / Külgazdaság Széthúznak az uniós intézmények, és ezt a gazdák és a leszakadó térségek bánhatják
Vámosi Ágoston | 2026. április 28. 05:59
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG