Egyre több építőipari cég szűnik meg vagy kerül kényszertörlés alá. Bár a felszámolások és végelszámolások mennyisége a néhány évvel ezelőtti csúcsokhoz képest jelentősen visszaesett, 2013-ról 2014-re ezek száma is emelkedett. Tavaly összesen 6587 társaság szűnt meg az ágazatban, ez majdnem 1000-rel, azaz 16 százalékkal több a 2013-as értéknél, ami maga is rekordnak számított annak idején. „A megszűnések számának növekedése tartós trend, és várhatóan az is marad, hiszen tavaly az éven belüli lefutásban is az utolsó két negyedév hozta a legtöbb törlést az ágazatban” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.
Elgondolkodtató számok
Erre utal az is, hogy 2014-ben jelentősen emelkedett azoknak a frissen közzétett cégbírósági eljárásoknak a száma, amelyek így vagy úgy várhatóan az érintett cégek törléséhez vezetnek. A kényszertörlések száma a 2013-as 2566-ról tavaly 4580-ra emelkedett, lezárásuk biztos utánpótlást jelent a megszűnéseknek 2015-ben és 2016-ban. Ugyancsak emelkedett, noha jóval a csúcséveknek tekinthető 2010–2012-es időszak értékei alatt maradt a felszámolások száma.
„Ilyenből tavaly 3087-et rendelt el a cégbíróság, ami darabszámra 470-es növekedés az azt megelőző évhez képest Ez még akkor is elgondolkodtató, ha tudjuk, hogy a 2010-es évek elején évente 4000 felszámolás is indult az ágazatban” – mondja az Opten igazgatója.
Tóth Tamás szerint egy ágazat üzleti kultúráját elég jól jellemzi, hogy a megszűnő társaságok mennyi adósságot hagynak maguk mögött. „Ebből a szempontból az építőipar Magyarországon mindig is veszélyeztetett volt, és, noha javulás mutatkozik, az is maradt. A felszámolás után megszűnő cégek száma és aránya is csökkent az elmúlt években, de tudni kell, hogy a most induló kényszertörlések egy része is felszámolásba fordul át. A felszámolással megszűnő cégek száma ezért 2015-ben várhatóan újra növekedésnek indul, ami veszélyezteti a rendben működő vállalatok tevékenységét is” – véli Tóth Tamás.
Nem divat másik céget bedönteni?
Némi bizakodásra ad okot az ágazat szereplőinek, hogy a megszűnt társaságok helyére egyre ritkábban állítanak új áldozatot, azaz kis alaptőkével rendelkező, bármikor bedönthető céget a tulajdonosok. Ez a gyakorlat 2012 óta fokozatosan visszaszorult. 2011-ben még 6175 társaságot alapítottak az ágazatban egy év alatt, tavaly ez a szám már csak 3681 volt. „Az utóbbi években a kormány több lépésben szigorította a cégalapítást, és növelte a tulajdonosok felelősségét. A kis tőkéjű korlátolt felelősségű társaságok aranykora véget ért, de a vállalkozóknak továbbra sem szabad hátradőlni. Irreálisan magas a fluktuáció és az elaprózottság, a vállalatok jelentős része továbbra is likviditási problémákkal küzd, ezért érdemes odafigyelniük, kivel kötnek üzletet” – hívja fel a figyelmet az Opten igazgatója.
Állami építkezések nem tartanak ki
Az építőipari vállalkozásoknak azzal is számolniuk kell, hogy a központi beruházásoknak köszönhető 2014-es felfutás 2015-ben várhatóan nem lesz fenntartható. A KSH adatai szerint az „egyéb épületek építése” alágazatban 2014 novemberében az új szerződések volumene 53,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi értéktől. Az „épületek építése” termelési trendje 2014 egészében stagnált vagy csökkent, a novemberi adatok szerint pedig az „építmény” főcsoportban az új szerződések értéke 8,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A piac szélesebb körét érintő „épületek építése” építményfőcsoport tehát továbbra is kritikus helyzetben van, a versenypiaci megrendelések messze elmaradnak az egészséges szinttől.
Ami némi bizakodásra ad okot
Némi reményt jelenthet a piac szereplőinek néhány kedvező fejlemény: a 2015. július 1-től várható családi otthonteremtési kedvezmény, az ingatlanárak csökkenésének megállása és a pénzintézeti helyzet stabilizálódása is kedvező lehet. A három tényező együttesen keresletnövelő hatással bír, így van rá esély, hogy újra beinduljon az ingatlanpiac, ami húzhatná magával az építőipart is.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
