A könyvelők sem látnak esélyt az áttörésre
A világ könyvelői 2012-re sem jósolnak igazi áttörést a gazdaság fellendülésében. Így foglalható össze egy mondatban az a 2011 utolsó negyedévében készített nemzetközi felmérés, mely során összesen 3775 számviteli szakembert, köztük 1414 felsővezetőt kérdeztek meg. A tanulmány két nemzetközi könyvviteli szervezet összefogásának az eredménye.
Az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants), a világ vezető pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szervezete. A kutatáshoz csatlakozott az IMA (Institute of Management Accountants), egy amerikai szervezet, mely elsősorban a vállalatirányítás és a vezetői számviteli információk stratégiai kapcsolatát vizsgálja.
Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója elmondta: megközelítőleg a válaszadók egyharmada számolt be romló, de legalábbis stagnáló gazdasági kilátásokról és csaknem fele vesztette el bizalmát a saját munkaadójával szemben.
„A legjelentősebb bizalomcsökkenés Hongkongban, Szingapúrban és Cipruson jelentkezett, mely országok nagymértékben függnek a nemzetközi kereskedelem és a globális pénzügyi tranzakciók alakulásától. Ebből és még néhány intő jelből arra következtethetünk, hogy a nemzetközi kereskedelem növekedése megtorpant, sőt zsugorodni kezdett” - hívja fel a figyelmet Benesova.
Regionális szinten egyértelműen Közép- és Kelet-Európa könyvelhette el a legalacsonyabb üzleti bizalmat, de ezúttal a hagyományosan optimistának mondható ázsiai-csendes-óceáni országok is negatív fordulatot vettek. Afrika és a Közel-Kelet továbbra is a legstabilabb régiónak számítanak, mind a bizalmi indexek, mint a világgazdaság alakulásával kapcsolatos általános elvárások terén.
A romló kilátások mellett a kutatás eredményei a foglalkoztatottság és a zöldmezős beruházások csökkenő nemzetközi tendenciájára is felhívja a figyelmet. Az ACCA és az IMA ezeket különösen aggasztónak találta, hiszen ezen mutatószámok az utóbbi három évben folyamatosan gyengén muzsikáltak és a szakértők szerint ennek később még nagy ára lehet.
Sehol sem tapsolnak a megszorításoknak
|
Nem reménytelen a helyzet Februárban közel egyéves csökkenés után a tavaly őszi szintre erősödött vissza a GKI-Erste konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke; a GKI Gazdaságkutató Zrt. által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a bizalmi index januárhoz képest az építőipar kivételével minden ágazatban és a fogyasztók körében is javult. Részletek >> |
A tavalyi év utolsó negyedévében Közép-Kelet-Európában volt a legalacsonyabb az üzleti bizalom - jóllehet, az itteni válaszadók kevésbé voltak borúlátóak a világgazdaság általános helyzetével kapcsolatban, mint a kontinens többi részén. Az igazi zuhanás a bizalmi indexekben már 2011 harmadik negyedévében bekövetkezett, és ehhez képest valójában nem igazán történt jelentős eltérés az év végére. Arányaiban vizsgálva a válaszadók több mint fele (55 százalék) számolt be csökkenő tendenciáról, ami mindössze öt százalékos eltérést jelent az előző negyedéves időszakhoz képest.
Miközben az üzleti bizalom többé-kevésbé konstans módon alakult az elmúlt időszakban, a világgazdasággal kapcsolatos elvárások már jóval árnyaltabb képet mutatnak. A válaszadók döntő többsége (87 százalék) véli úgy, hogy a globális gazdasági helyzet romlani vagy stagnálni fog, ami 17 százalékos változást jelent a 2011-es év harmadik negyedévéhez képest (összehasonlítva az akkori 70 százalékkal).
A vizsgált időszakban az egyik legnagyobb kockázatként az árfolyamok ingadozását jelölték még a válaszadók. Az utolsó negyedévben a finanszírozáshoz való hozzáférés is jelentősen romlott, ami a munkahelyteremtés és a foglalkoztatottság mérőszámainak jelentős csökkenéséhez vezetett.
Az európai válaszadók a kormányuk még szigorúbb intézkedéseire számítanak a következő öt éves időszakban. Kivételt képez ez alól a közép-kelet-európai régió, ahol a válaszadók szerint már így is nagyon komoly megszorításokkal és szabályozásokkal kell szembenézniük. A régió OECD országainak szakemberei szerint – köztük Magyarországon is – a kormányzati költekezések jelentősen esni fognak az elkövetkezendő öt évben, míg a nem-OECD tagországok pont ellentétesen gondolják.
Általánosságban elmondható, hogy a régió kormányai által foganatosított gazdasági intézkedések alacsony támogatottsággal bírnak, de a nemzetközi trendekkel összehasonlítva nem mutat kirívó eltérést a megkérdezettek körében. A szakemberek mindössze 13 százaléka fejezte ki egyetértését, 57 százalékuk szerint azonban más fiskális politikára lenne szükség. A régió országainak egy csoportja (Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia) kitűnik az arányában magasabb támogatottságával a kormányzatuk intézkedései felé, azonban a támogatottsági index még ezen országokban is nagyon alacsonynak mondható a maga 19 százalékával.
Az elmúlt hónapokban árcsökkenés vette kezdetét a globális vajpiacon, de mi történik a tejjel?
