Még az első negyedév is jobb lett, mint gondoltuk
Egy kicsit igazított az első becslés adatain a KSH: a második negyedéves GDP a nyers adatok szerint továbbra is 2,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, de a szezonálisan kiigazított adat valamivel jobb, 1,8 százalékos lett (az első becslésben még 1,7 százalék szerepelt).
Az előző negyedévhez képest mért növekedésen viszont kicsit rontott a KSH: 1,1 helyett csak 1 százalékos volt a növekedés. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, mivel hátterében az I. negyedéves adat felülvizsgálata áll: a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítménynek köszönhetően 0,9 helyett 1,1 százalék volt a GDP első negyedéves növekedése a megelőző év azonos időszakához képest.
Mindez táblázatba foglalva:
| Első becslés / felülvizsgálat előtti adat |
Második becslés / felülvizsgált adat | |
| I. negyedév, az előző évhez képest, kiigazítatlan | 0,9 | 1,1 |
| II. negyedév, az előző évhez képest, kiigazítatlan | 2,6 | 2,6 |
| II. negyedév, az előző évhez képest, kiigazított | 1,7 | 1,8 |
| II. negyedév, az előző negyedévhez képest | 1,1 | 1,0 |
Termelési oldal:
|
ŸA bruttó hazai termék 2016. II. negyedévi, 2,6%-os növekedéséhez a szolgáltatások 1,8, az ipar 0,9, a mezőgazdaság 0,4 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,8 százalékpont) volt a legjelentősebb. Az építőipar 0,9 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét. |
ŸAz ipar hozzáadott értéke 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,7%-kal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a legtöbb ágazat hozzáadott értéke – így a közúti járműgyártásé is – bővült. A feldolgozóipar növekedését továbbra is visszafogta a gép, gépi berendezés gyártása ágazat teljesítménye.
ŸAz építőipar teljesítménye továbbra is csökken, ezúttal 24%-kal, az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése esett vissza.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 13%-kal növekedett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,3%-kal nőtt.
Felhasználási oldal:
A háztartások tényleges fogyasztása 4,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1%-kal bővült.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,1, a közösségi fogyasztásé 2,8%-kal bővült.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,4%-kal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 20%-kal visszaesett, ezt döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 13%-kal csökkent.
A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 0,2%-kal bővült.
Örüljünk, amíg lehet?
A II. negyedéves adattal egyidőben adta közre az ipar júliusi teljesítményéről szóló, igencsak kiábrándító adatot a KSH. Ez alapján a III. negyedévre nem várhatunk ilyen fényes adatot.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
