A demokrata elnök egyáltalán nincsen könnyű helyzetben, hiszen a koronavírus újabb hullámai, valamint az ellátási láncok akadozása miatt mindössze igen szolid, két százalékos gazdasági növekedést tudott felmutatni, míg Biden klímavédelmi programja, és a szociális háló kiterjesztése iránti tervei csúnyán zátonyra futottak, hiszen minden kongresszusi republikánus képviselő elutasította javaslatait, a demokrata szenátoroknak pedig nem sikerült egyeségre jutni.
Az afganisztáni kivonulás kudarca pedig megszemélyesedett a tálib-Afganisztán képében, így nem csoda, hogy Biden népszerűségi mutatója szinte történelmi mélységbe süllyedt – csupán elődje, Donald Trump volt ennyire népszerűtlen az elnöksége elején - írja a The Economist.
Virginia miatt főhet a demokraták feje
Virginiában holnap választásokat tartanak, és a helyzet egyáltalán nem tűnik fényesnek demokrata oldalról, hiszen az államban a mindenkori kormányzó párt 1989 óta hétszer vesztette el az új elnök beiktatása utáni első választást. A brit lap szerint Bidenék a választási kampányra ráfordulva még reménykedhettek abban, hogy sikerül megfordítani a vészjósló tendenciát, hiszen Virginia az elmúlt időszakban egyre inkább balra szavazott, ráadásul a kormányzójelölt, Terry McAuliffe nem akárki – a komoly tapasztalattal rendelkező politikus már Obama idején is vezette az államot. A közvéleménykutatások szerint ugyanakkor nem neki áll a zászló, a bankszektorból érkező, republikánus kihívó, Glenn Youngkin nagyon feljött, így szinte biztosan „célfotó” dönt majd a voksoláson.
Az állami választás nemzeti szinten is komoly fejtörést okozhat, hiszen Joe Biden elgyengülésének újabb jelét adhatja, nem mellesleg pedig vészjósló előjel a jövő november esedékes félidős választások előtt, amelyen a legrosszabb forgatókönyv szerint a demokraták elveszthetik többségüket. Ez pedig gyakorlatilag ellehetetlenítené a Biden által tervezett nagyobb reformok elfogadtatását, hiszen a republikánus oldal többször is egyértelmű jelét adta annak, hogy nem fogja támogatni a javaslatokat - figyelmeztet a The Economist.
Párton belül is meg kellene egyezni
Mindezek fényében minden eddiginél fontosabb lenne, hogy az elnök pártja megegyezésre jusson a klíma- és szociális tervek kapcsán, amelyekről egyelőre nem született döntés. Bár Biden engedett az eredetileg tervezett, több ezermilliárd dollárs tervből, amely eredetileg például az állami főiskolákat is ingyenessé tette volna, az egyezkedésnek még nincs vége, csak egy hozzávetőleges programot tud felmutatni az elnök, ugyanakkor az már valószínű, hogy ezt pártja átengedi majd.
A jelenleg látható tervek szerint nagyjából 555 milliárd dollár menne klímavédelemre, ideértve a megújuló energiák használatáért adott adókedvezményeket is, míg 400 milliárd dollár azt finanszírozná, hogy minden 3-4 éves gyermek ingyenesen járhasson óvodába. Emellett az eredetihez képest jóval lecsökkentve, de szerepelnek a tervezetben a megfizethető lakhatást elősegítő intézkedések, valamint a szakképzési támogatások.
A szigetországi hetilap úgy véli, hogy önmagában már a lekarcsúsított tervezet elfogadása is komoly győzelmet jelentene Joe Biden számára, ráadásul jelét adná annak, hogy az elnök élvezi pártja támogatását. A márciusban elfogadott, 1900 milliárdos COVID-19 mentőcsomaggal együtt a most tárgyalt tervezet elfogadása azt jelentené, hogy Biden elnöksége első évében több igen komoly, jelentős gazdasági és szociális hatásokkal járó törvényt tudott elfogadtatni, bár az is igaz, hogy ezek messze nem a kampány alatt beígért, korszakalkotó reformok.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
