Júniusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 1,4 százalék volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 7,5 százalék volt a növekedés, az egyéb építmények - infrastrukturális beruházások - esetében pedig 20,5 százalékkal volt alacsonyabb a termelés. Az év eddig eltelt időszakában 7,0 százalékkal alacsonyabb volt az ágazat teljesítménye, mint az előző év azonos időszakában - írja Horváth András, az MBH vezető elemzője az építőipar teljesítményét bemutató, kedden kiadott KSH-adatok kapcsán lapunknak küldött értékelésében.
Épületek építésére 332 milliárd forintért kötöttek új szerződést a hónapban, ami 40,1 százalékos volumennövekedést jelent éves alapon részben bázishatás miatt, a szerződésállomány pedig 1416 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 2,0 százalékkal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest, így az épületekre vonatkozó megrendelések továbbra is segíthetik az iparágat. Egyéb építmények kategóriában éves alapon 14 százalékos csökkenés után 152 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1381 milliárd forint volt, ami 41 százalékos éves megrendeléstömeg csökkenést jelent.
Némileg lassult, de továbbra is erőteljes a drágulás, 2023 II. negyedévében 17,2 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 1,6 százalékkal emelkedtek.
Borús kilátások
Folytatódott a hosszabb ideje tartó tartó fokozatos csökkenés az építőiparban és a makrotényezők rövidtávú kilátásai is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek az idei évben nem fogják jellemezni az építőipart.
A meglévő szerződésállományok alapján rövid-középtávon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje – elsősorban az egyéb építmények esetében - és az iparági szereplők véleménye alapján további lassulással lehet számolni, jelentős kiesést jelent az ismert állami beruházási tevékenység visszafogása, és a negyedével csökkenő lakásépítési és felújítási tevékenység.
A korábbi években kiugró dráguláson keresztülment és idén év elején további 10-15 százalékkal emelkedő anyag-, de hasonlóan dráguló munkaerőköltségek, továbbá az ugrásszerűen megnövekedett hitelköltségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak. Az építőipar konjunktúrájában már határozottan látszik az állami megrendelések csökkenése és az uniós források hiánya, miközben a bizonytalan makrogazdasági környezet és a magas kamatok miatt csökken a lakásépítési engedélyek száma is.
Idén 8 százalék körüli visszaesés lehet az iparágban, míg a jövő évi teljesítmény visszafogott pozitív korrekciót mutathat majd a rendelésállományokból fakadó jelentős bizonytalanság mellett, így a GDP megközelítőleg 5,5 százalékát kitevő iparág nehezék lehet a gazdasági növekedésben rövidtávon. A kamatok jövő tavaszig várható normalizálódásával azonban stabilizálódhat, majd fokozatosan ismét élénkülhet az iparág egy jelentős szegmensét jelentő lakásépítési kedv. A foglalkoztatottak száma továbbra is kismértékben emelkedik az iparágban és 390 ezerig nőtt a legutóbbi adatok szerint, ami 8 százalék körüli munkaerőpiaci részarányt jelent a teljes hazai foglalkoztatottságból, ezzel látványosan felülmúlva a GDP-ből való részesedést, ami jelzi az iparág hatékonyságnövelésében rejlő további jelentős potenciált illetve az építőipar szürkegazdasággal kapcsolatos kérdéseit.
Elégtelen kereslet, korrekció várható
Az MNB legutóbbi iparági felmérésre alapján az építőipari termelést leginkább gátló tényezővé az utóbbi hónapokban ismét az elégtelen kereslet vált, miközben a munkaerőhiány csökken, amire utoljára 2016 elején volt példa – a pandémia néhány hónapját leszámítva –. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érezhető keresletcsökkenésre kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban.
Az előző évben tapasztalt áruhiányos állapot után az ellátási láncok teljes helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés és az építkezők és beruházók további kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől, ami segíthet a kereslet ismételt megtámasztásában.
A továbbra is erőteljes támaszt jelentő ipari és logisztikai építkezéseknek is szerepe van a kivitelezői kapacitások jelenlegi fenntartásában, illetve épületek esetében a szerződésállományok szintje továbbra is magasan tartózkodik egyelőre, amiben azonban szerepe van a meglévő szerződések jelentős átárazásának is.
Keresleti oldalról a hitelkereslet jelenlegi alacsony szinten történő beragadása továbbra is jellemző lehet a várhatóan jövő tavaszig megvalósuló kamatnormalizálódásig, míg a jelenlegi szintek mellett a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdéses marad, azonban az épületenergetikai felújítások továbbra is húzóerőt képviselhetnek a kivitelezői piacon és már áruhiány sem hátráltatja ezt a szegmenst. Eközben a befektetői kereslet bár továbbra is élénk az ingatlanpiaci felmérések alapján – Budapesten ez az elsődleges vásárlási ok továbbra is –, de a jelenlegi árszintekhez tartozó, kiadásból elérhető hozamokat összevetve az állampapírpiaci lehetőségekkel már egyre kevésbé nyújtanak vonzó alternatívát, így átmenetileg ez a keresleti szegmens is lassulhat - zárja elemzését Horváth András.
Rögtönzött sajtájékoztatót tartott a miniszterelnök. 
