Tavaly novemberben már látszódott, hogy a költségvetési hiány csúnyán elszalad, hiszen az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 693,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, szemben az egy évvel korábbi 190,9 milliárd forintos deficittel. Az év első tizenegy hónapjában az államháztartás központi alrendszere 3298,1 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezt azután decemberben majdnem megduplázták, így 2020-ban az utolsó hónapban és éves szinten is brutális lett a hiány. A Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint 2020-ban az államháztartás központi alrendszere 5548,6 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4953,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 46,7 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 641,8 milliárd forintos hiányt értek el. 2020 decemberében a központi alrendszer 2250,5 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Ehhez képest az idei év kifejezetten jól indult, hiszen 2021 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 198,8 milliárd forintos többlettel zárt. Ezen belül a központi költségvetés 180,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 22,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 4,1 milliárd forintos hiányt értek el. A 2021. évi januári többlet kialakulása nem szokatlan, ez a hiány éven belüli szezonális lefutásával magyarázható. A jelenlegi becslések szerint 2021-re a GDP 6,5 százalékában várható az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya.
A korábbi évek takarékos költségvetései után a mostani időszak új kihívások elé állítja az államot a hiány finanszírozása kapcsán is. Hogy mennyire lesz a tavalyi brutális összeget és a korábbiaknál jóval nagyobb idei hiányt finanszírozni, arról Bod Péter Ákos publikált lapunkban elemzést.
A járványügyi védekezéshez biztosított források 60 milliárd forintot tettek ki januárban. A hazai kiadások közül kiemelhetők a Modern Városok Program céljaira kifizetett összegek (42 milliárd forint), valamint a közlekedési ágazati programokra folyósított 23,8 milliárd forint. 2021. január 1-jétől sor került továbbá a nyugellátások és egyes más ellátások (többek között rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, fogyatékossági támogatás, házastársi pótlék) 3 százalékos emelésére is, közölte a minisztérium.
Mint megjegyzik, 2021-ben is folytatódik az adócsökkentés politikája, így január 1-jétől a kisvállalati adó kulcsa 12 százalékról 11 százalékra mérséklődött, az otthonteremtési akcióterv keretében pedig az új építésű lakások értékesítésére vonatkozó általános forgalmi adó mértéke ismét 5 százalékra csökkent.
A nemzetközi befektetői hangulat elbizonytalanodott. 
