Sokáig úgy tűnt, hogy az autósok csak panaszkodnak a drága üzemanyagokra, és az árak emelkedése ellenére sem keresnek alternatívát. A Privátbankár november elején született írása szerint hiába indult el az üzemanyagok ára a nyár végén, illetve az ősz elején meredeken felfele, a fogyasztási statisztikák akkor azt mutatták, hogy az autósok erre érdemben nem reagáltak. Ugyanakkor az „MKB Dialóg” válaszadó közösség arra a kérdésre, hogy „Milyen üzemanyagáraknál van a lélektani határ, ahol letesszük az autót?” jelentős számban jelölték meg az 500 forintos lélektani szintet. A 450 forint körüli árak hatására a szeptemberi statisztikák szerint nagyon sok család állította át az életét gépkocsifókuszú működésre, amit egyébként a BKK bérletértékesítési statisztikái is alátámasztottak.
A közhangulat ugyan az 500 forint feletti üzemanyagárak miatt finoman szólva sem volt jó, ám november elején mégis meglepő fordulatot jelentett a kormány döntése, amely szabályozta az árakat és 480 forintban határozta meg a maximális összeget. Ahogy arról az mfor.hu cikke beszámolt ezzel Orbán Viktorék több legyet is ütöttek egy csapásra. Azon túl, hogy az árcsökkentés költségeit a kúthálózatok nyakába varrták, a kormány népszerűségét ez a lépés valamelyest erősítette. Ráadásul az elszaladó infláció szempontjából is pozitív volt a döntés, hiszen azt is visszafogja az árak korlátozása.
Felmerül, hogy miért épp november első felében lépett a kabinet, hiszen egy ideje már téma volt az üzemanyagok drágulása. Erre két logikus magyarázat is lehet. Az egyik, hogy a kormány nagyon sok intézkedése előtt végez közvéleménykutatást, így feltételezhető, hogy az árszabályozás előtt is megszondázta a lakosságot, és annak eredménye is az volt, hogy az 500 forint feletti árakat az emberek már húsbavágónak tartják. A másik, hogy a döntéshozók folyamatosan látják az aktuális statisztikákat, és azok alakulása késztette őket lépésre. Az egyik ilyen adatsor most látott napvilágot, így érdemes megnézni, a NAV jövedéki statisztikái mit mutattak az üzemanyagok forgalma kapcsán.
Ahogy azt fent írtuk, idén az ősz elejéig a felfele kúszó árak ellenére a fogyasztás töretlenül nőtt, és a június-szeptemberi időszakban a pandémia előtti adatokat is túlszárnyalta. Ezt követően viszont vélhetőleg az árak emelkedése miatt a benzin forgalma visszaesett. A kutakon értékesített mennyiség mind októberben, mind pedig novemberben elmaradt a 2019-es és a 2018-as számoktól egyaránt.
Persze az is benne lehet a pakliban, hogy a gazdasági aktivitás is visszaesett, és ez is közrejátszott a fogyasztás csökkenésében. Erre utal ugyanis a gázolaj fogyasztása, ennél az üzemanyagtípusnál ugyanis a fogyasztás nagyobb részét nem a lakosság, hanem a vállalatok adják. Ők pedig, ha van üzlet, akkor „mennek”, az áremelést pedig megpróbálják továbbhárítani a megbízójukra vagy a fogyasztókra. Ugyanakkor a gázolaj esetében hullámzást láthatunk, hiszen októberben egyértelműen megtorpant az addig növekvő fogyasztás, és nem sikerült túlszárnyalni a forgalomban a „békeéveket”.
Sok autós számára hozott a december eleje megnyugvást, hiszen az olajárak lejtőre kerültek. Ennek köszönhetően az árak a hatósági limit alá csökkentek időlegesen, ami a fogyasztók mellett vélhetőleg a töltőállomások számára is pozitív hír volt. Utóbbiak az olcsóbb olajnak köszönhetően már nem buktak, hanem profitáltak az üzleti tevékenységük révén.
Érdemes hangsúlyozni, hogy a nagykereskedelmi árakat meghatározó Mol minden kis rezdülésre nem reagál, de összességében az olajár változása idővel érvényesül az üzemanyagok árában is. Így végeredményben a döntéseivel az olajtársaság "elsimítja" a hirtelen felugrásokat és olajpiaci áreséseket.
Az utóbbi hetekben pedig erősen hektikus lett az olajpiac, hiszen nem ritkák a több százalékos napi elmozdulások. December elején például tanúi lehettünk annak, hogy egy nap alatt 10 százalékkal lett olcsóbb az olaj, ami után a benzin ára néhány napig 370 alatt is volt sok színes kúton.
Színes és fehér kutak
A nagy olajtársaságokhoz tartozó egységeket a szaknyelvben színes kutaknak szokták emlegetni. Ezek, annak ellenére, hogy az áraik nem kifejezetten kedvezőek, jellemzően mégis sokkal több benzint és gázolajat értékesítenek, mint a fehér kutak, vagyis a kisebb forgalmú, magántulajdonú kutak. Bár literben mérve kimagasló a forgalma a nagy kereskedelmi láncokhoz tartozó diszkont kutaknak, sokszor őket is a fehér kategóriába szokták sorolni.
Ugyanakkor a nagy olajpiaci beszakadást később felfele mozgás követte, így a múlt héten nagyobb áremelésre is sok került a töltőállomásokon. Hogy aztán az enyhülő árak hatására szerdától ismét kisebb csökkentésről döntsön a magyar olajtársaság.
Érdemes hangsúlyozni azt is, hogy a Mol döntése még azelőtt születhetett, hogy a hét elején beszakadt ismét az olaj ára, hiszen mind a brent, mind a WTI fajta hétfőn mutatott 5 százalékos gyengülést is. Igaz arról a mélypontról azóta némileg visszakapaszkodott, ám számításaink szerint, amennyiben az olaj nem emelkedik tovább, akkor simán beleférne további árcsökkentés.
Ezt igazolja a fenti ábra is, amely azt mutatja meg, hogy a forintban számolt aktuális olajárak mellett az idei évben hogyan alakultak az üzemanyagárak. Ezt nézve lehet az embernek akár az az érzése is, hogy a novemberi árszabályozást követő veszteséget igyekszik a Mol most visszaszedni az autósoktól, hiszen az alapanyag bekerülési költsége a korábbi analógiák alapján a mostaninál sokkal alacsonyabb árakat indokolna. A 17-i olajárnak megfelelő korábbi szintnél például a 95-ös benzin átlagára 465 forint volt szeptemberben.
A kedden látott 72,50 dolláros hordónkénti ár pedig nagyjából 23600 forintnak felel meg, ami azt jelenti, hogy a korábbi szintek alapján a kutakon az átlagárnak 460 forint alatt kellene lenni. A mostani különbözetet egyébként (a fent említett veszteség ellensúlyozásán kívül) a fogyasztói árakra ható tényezők közül véleményünk szerint semmi nem indokolja.
Azt persze nem tudjuk, hogy az autósok számára az ünnepeket végül a Mol megédesíti alacsonyabb üzemanyagárakkal, ez majd csak a következő napokban fog kiderülni. Ugyanakkor egy érezhető vágásnak a költségoldal alapján semmi akadálya sincs.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
