Katonai hatalomátvétel jöhet a kontinens legnagyobb országában

Brazíliában a baloldali kormányok osztogatása és fosztogatása, valamint a jobboldali populizmus dilettantizmusa közösen hozott össze az elmúlt pár évben egy olyan szintű gazdasági hanyatlást, amelynek üteme lélegzetelállító. Tíz éve még a 8,5 millió négyzetkilométeren elterülő óriási ország a határán állt annak, hogy megelőzze az akkori világ 5. legnagyobb gazdaságát, Franciaországot. Mára viszont a 209 millió lakosú ország a 12. helyre csúszott le. Egy főre vetített GDP-je pedig napjainkra a kínainak harmadára esett, miközben a brazil reál árfolyama az év eleje óta 42 százalékkal zuhant a dollárhoz képest.

Gyorsuló elszigetelődés

Jair Bolsonaro 2019. január elsejei elnöki beiktatásán egyetlen EU-s vezető vett részt – a magyar miniszterelnök. A brazil elnök azóta ütemesen halad, hogy országát nemcsak regionálisan, hanem globálisan is elszigetelje. Ahogyan politikai példaképe, Donald Trump teszi, Bolsonaro is azzal fenyeget, hogy kilépteti országát a Párizsi Klímamegállapodásból és az Egészségügyi Világszervezetből, valamint tervbe vette azt is, hogy a brazil nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti át.

Németország és Norvégia már több lépés távolságot tart a legnagyobb dél-amerikai országtól. Berlin és Oslo tavaly augusztusban befagyasztotta természetvédelmi támogatásait az elképesztő ütemben megnövekedett Amazonas-medencei erdőirtások miatt. A legfrissebb adatok szerint az erdőirtások egy év alatt 34,4 százalékkal ugrottak meg az Amazonas folyam őserdeiben.

Megállíthatatlan járvány

Brazília 41,901 koronavírus-halottal múlt pénteken előzte meg az Egyesült Királyságot, mint a világon második legtöbb áldozatot felmutató ország. A University of Washington múlt heti elemzése ráadásul azt vetíti előre, hogy augusztusig még 100 ezer brazil halhat bele a koronavírusba és ezzel Brazília átveheti a világon a vezető szerepet a halottak számában az Egyesült Államoktól. Ami politikailag még robbanásveszélyesebbé teszi a helyzetet, hogy Bolsonaro már többször is „hisztériának” és „egy kis megfázásnak” titulálta a járványt.

Az elnök mindenképpen felelős azért, hogy a korlátozások megszegésére bujtogatott, és ezzel nagyban hozzájárult a káoszhoz, amelynek eredményekért a helyzet teljesen kicsúszott az ellenőrzés alól. A populista vezető továbbra is rendszeresen vesz részt kampányeseményeken és látogat meg arcmaszk nélkül üzleteket. Brazil egészségügyi miniszternek lenni manapság nem életbiztosítás: az elnök az elmúlt egy hónapban két miniszterét is kirúgta.

A katonaság mindenek felett

Ilyen szintű dilettantizmus természetesen megindítja a politikai spekulációk áradatát. A New York Times a múlt héten arról számolt be, hogy a katonaság puccsot hajthat végre az országban, Bolsonarot pedig megtartják bábnak. Nem mintha ez drámai fordulatot jelentene az ország életében. A brazil elnök már eddig is folyamatosan militarizálta Dél-Amerika legnagyobb államának vezetését, és mára a 22 tagú kormány 9 tagja katonatiszt. Ebbe nem számít bele Hamilton Mourao alelnök, aki nyugdíjas tábornok.

Brazília egy puccsot követően 1964-től 21 teljes éven keresztül állt katonai irányítás alatt, amely a hidegháború évei alatt az Egyesült Államok támogatását is élvezte. A katonai rezsim uralma alatt mintegy 500 politikai fogoly halt meg vagy tűnt el nyomtalanul, ezreket pedig válogatott kínzásoknak tették ki a Kondor Művelet keretében kiképzett vallatók.

Káncz Csaba szerzői oldala: https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/