Visszafogná az Egyesült Államok gazdaságának növekedését 2026-ban, ha Donald Trump megválasztott elnök megvalósítaná gazdasági ígéreteit – legalábbis így látja a kérdést Seth Carpenter, a Morgan Stanley bankház vezető elemzője.
Trump brutális vámemelésekkel házalt a választóknál az elnökválasztás napja előtt. Tervei között szerepelt egy 10-20 százalékos általános vám bevezetése minden, az Egyesült Államokba irányuló importra, valamint 60-100 százalékos büntetővám kivetése a Kínából származó termékekre. Szeptemberi vitáján ellenfelével, Kamala Harrisszel szemben Trump egyszerű érvet hozott fel ezen intézkedések mellett: szerinte a vámok révén az amerikai gazdaság erősödne, és csökkenne a külföldi termékektől való függőség.
Ezekkel forrásokat lehetne kivonni az Egyesült Államokkal versenyző országok jövedelméből. Azt nem árulta el, hogy milyen gyorsan vezetné be az új tarifákat megalakulófélben lévő kormánya. Ha egy csapásra jönnének az új vámok, az „nagy negatív sokként” hatna a gazdaságra – mondta Carpenter.
A szakértő tartja magát a Morgan Stanley alapvető várakozásához, miszerint 2025-ben fokozatosan vezethetik be az új közterheket. Ez azzal járna, hogy nőne az infláció, majd ez követhetné 2026-tól a GDP bővülésének lassulása.
Fotó: Depositphotos
Magyarán nem csupán az országba exportáló országok kapnának egy mélyütést az új elnöknek köszönhetően, hanem önmagát is köldökön szúrná az Egyesült Államok.
Mark Malek, a Siebert brókercég pénzügyi igazgatója hozzáteszi: az új tarifák az autógyártásban, a fogyasztói elektronikai szektorban, a gépiparban, az építőiparban és a kiskereskedelemben hoznának áremelkedéseket. A Tesla, a Microsoft és az Apple – azaz az amerikai gazdaság vállalat sztárjai – kapnának egy-egy gyomrost visszakézből az új vámoktól.
Az éves infláció 2,6 százalék volt az Egyesült Államokban októberben, ami valamivel magasabb a szeptemberi 2,4 százaléknál. Ennek ellenére a Federal Reserve várhatóan folytatja a hitelköltségek enyhítését. Ben Emons, a FedWatch Advisors tanácsadó cég alapítója szerint, ha az új kormány 2025 folyamán bevezeti a megemelt vámtarifákat, az ebből eredő inflációs nyomás felülírhatja a kamatcsökkentés inflációmérséklő hatását, és visszafoghatja a gazdasági növekedést.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 393,94 pontos, 0,36 százalékos emelkedéssel, 109 607,58 ponton zárt pénteken.
