|
| Fotó: EPA/Olivier Douliery |
Semmi nem utal arra, hogy Orbán Viktor és Donald Trump négyszemközt is találkozna a csütörtöki NATO-csúcson Brüsszelben, pedig korábban nagyon bíztak benne a magyar kormányban – írja az MNO.
A lap még decemberben írta, hogy magyar kormányzati remények és elképzelések szerint az idei év első felében globális szinten is fontos vezetőkkel találkozhat Orbán Viktor, konkrétan Vlagyimir Putyinnal és Donald Trumppal. Putyin valóban eljött Budapestre februárban – és két hete Pekingben ismét találkozott vele a magyar kormányfő, és nemcsak vele, hanem Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel is –, Donald Trumppal viszont távolabbinak tűnik egy négyszemközti találkozó lehetősége, mint valaha.
Pedig magyar részről nagyon bíztak benne, hogy a csütörtökön Brüsszelben sorra kerülő NATO-csúcson összejön egy Orbán–Trump-találkozó, legalább ennyi, ha addig nem érkezik meghívás a magyar miniszterelnök részére a Fehér Házból. Arról ugyanis maga a kormányfő beszélt még november végén a Világgazdaságnak, hogy telefonbeszélgetésük során meghívta őt az amerikai elnök Washingtonba.
Ha nem lett volna a CEU ügye
Az éve elején persze még senki nem számított arra, hogy a lex CEU és a civil szervezeteket megbélyegző törvénytervezet fogja majd beárnyékolni a kétoldalú kapcsolatokat.
A kormány egyértelműen elkalkulálta magát az amerikai reakciókat illetően, a tervezetek napvilágra kerülése rögtön határozott ellenkezést váltott ki az ottani külügyből, a héten pedig kifejezetten kemény hangú levelet írtak ismét, a lex CEU felfüggesztését sürgetve.
A válasz magyar részről is határozott volt, Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, csak az amerikaiak nem képesek felfogni, hogy miről is szól a törvény. A nyilatkozat hangnemét illetően a Magyar Nemzet egy diplomáciai forrása úgy fogalmazott: az tükröződik belőle, hogy a magyar fél sem bízik már a kapcsolatok gyors javulásában, ezért „minden mindegy alapon kommunikál”.
A legtovább Görögország ellenállt. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
