Hiába tart már majdnem két hete az iskolai szünidő, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem nyaralással tölti az idejét. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár 2021. június 15-én küldött levelére válaszolva a pedagógusok nyílt levelükben azt írják, ha „a Kormány elindítja a Gazdaság-Újraindítási Akciótervét, a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programját, amely a gazdaság újraindításán túl az élet újraindításáról is szól,” akkor szeretnének hinni abban, hogy ezekből a sikerekből az oktatás is részesülni fog.
Úgy látják, a 2022-es választási év költségvetésének legnagyobb vesztese a közoktatás. A közoktatás részesedése a költségvetésből 2021-ben a tervek szerint 2,9 százalék, amelyet 2022-ben sikerül „feltornászniuk” 2,6 százalékra. A 2021. évi előirányzatban szereplő 2223 milliárd forintról a 2022. évi terv 2180 milliárdra csökkenti a teljes oktatási ágazatra költött pénzt, tehát 43 milliárd forinttal kevesebből akarják újraindítani az oktatást.
A PSZ ezt nem tekinti sikernek, már csak azért sem, mert a sport- és szabadidős tevékenységre fordított összeg a 2021. évi tervekhez képest 31 százalékkal emelkedik, nagyobb részt hasít ki a költségvetésből, mint az óvodai és általános iskolai nevelés együttvéve, s ilyen még nem volt a modern Magyarország történetében. De arra is felhívják a figyelmet, hogy 2018-ban a GDP 5,9 százalékát tette ki a közoktatásra fordított összeg, a 2022-es tervek szerint ez alig fog 4 százalék feletti értéket elérni.
Mivel Maruzsa Zoltán a PSZ-nek küldött levelében azt írta: "a Kormány mindig is prioritásként kezelte, hogy egységes alapon működő bérezési rendszert teremtsen, ” azt kérdezik, hogy akkor a szakképzésben miért volt tavaly átlagosan 30 százalékosnak „hirdetett” béremelés, miközben a közoktatásban 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékot adtak, amelyet bármikor visszavonhat a kormány? Miért van az, hogy aki bölcsődében dolgozik, ugyanazon feladat ellátásáért kap pótlékot, míg ugyanabban az épületben dolgozó óvodai alkalmazott csak ábrándozhat róla?
A pedagógus-életpályamodell béremelésével kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy a világon Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol diplomás emberek bérét ki kell egészíteni, hogy a garantált bérminimumot elérje az életpálya szerinti fizetésük. A világon egyedül Magyarországon fordulhat elő olyan eset, hogy egy 5 éve pályán lévő diplomás anya nettó jövedelme - ha egyedül neveli a gyermekét - a létminimumot sem éri el.
Arra, hogy „a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbér 55,7 százalékos arányáról 2016-ra 74 százalékra nőtt”, azt írják: napjainkra ez a szint ismét 60 százalék alá süllyedt, míg egy pályakezdő pedagógus bére bruttó 230 ezer forint pótlékkal együtt, addig a pályakezdő diplomások átlagbére az Oktatási Hivatal jelentése alapján 340 ezer forint felett van. A nevelést-oktatást segítő dolgozók és technikai alkalmazottak bére még megalázóbb, fizetésük több mint 10 éve nem emelkedett. Lassan a munka kiszervezésével sem tudják már megoldani az iskolák takarítását.
Maruzsa Zoltán szerint „a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja a digitális adminisztrációs rendszerek fejlesztése.” Ezzel szemben a PSZ tapasztalata az, hogy az adminisztrációs terhek nőttek, ezt több méréssel is igazolni tudják. Példaként: a tankerületi központok azon adatokat is írásban kérik az intézményektől, amelyeket egy tisztességes nyilvántartásban egy kattintással le lehetne kérni.
"A rendszer sorozatos összeomlásairól élménybeszámolót tudnak tartani kollégáink. Arról viszont Ön mélyen hallgat, hogy a magyar pedagógusoknak van a legmagasabb tanítással lekötött munkaideje az Európai Unióban, de Európában is csak Oroszország tudott a dobogó legmagasabb fokáról letaszítani bennünket"
- írják nyílt levelükben, amelyben ismét követelik az oktatásirányítástól, a kormánytól, hogy haladéktalanul emeljék az oktatásban dolgozók bérét, hogy a tanítással lekötött óraszámokat az EU-tagországainak átlagára csökkentse.
A PSZ felháborítónak tartja és megdöbbenésének ad hangot, amiért a parlament ismét anélkül fogadta el a jövő évi költségvetést, hogy a kormánypárti képviselők meghallották volna az évek óta hangoztatott szakmai érveket a béremelés mielőbbi szükségességéről!
"Követelésünk a társadalom érdekét szolgálja: béremelés nélkül nem lesz jövője az oktatásnak, mert nem lesz pedagógus és szakdolgozó az országban" - teszi hozzá a Pedagógusok Szakszervezete.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 36,91 pontos, 0,02 százalékos csökkenéssel, 148 659,81 ponton zárt szerdán.
