Az ipari kibocsátás volumene 8,1 százalékkal nőtt az első negyedévben, ezen belül januárban és februárban 6,0 százalékos volt, márciusban pedig ennek csaknem duplájára 11,6 százalékra ugrott a növekedés üteme az előző év azonos időszakával összehasonlítva. Az áprilisi adat arra ad választ, vajon az előző havi magas szinten stabilizálódik-e a növekedés, vagy a tavalyi magas bázis és az autóipari kapacitások csúcsra járatása miatt a második negyedévben az év eleji tisztes mértékre áll vissza a növekedés üteme.
Az év második felében a mérsékeltebb bázis miatt ismét élénkülés következhet az éves adatokban. Elemzők szerint a növekedés esélyét támasztja alá, hogy az autóipar után más ágazatok is jelentős új kapacitásokat állítanak termelésben egyebek között a gumi és a vegyipar területén. Ilyen jelek már márciusban is megjelentek, hiszen az élelmiszeripar teljesítménye nyolc havi rekordot döntött a 11,7 százalékos növekedésével, a gumi és műanyag ipar 14 százalék feletti növekedést regisztrált és 10 százalékkal nagyobb volt a számítástechnikai és elektronikai eszközök kibocsátása is.
Márciusban még egy új jelenség tűnt fel, a belföldi eladások dinamikája 11,4 százalékos növekedéssel - hosszú idő után először - megközelítette az ipari exportot, amely akkor is 13,9 százalékkal szárnyalt.
Jön részletes adat is a GDP-ről
A május 13-án közölt első becslés szerint a GDP 3,4 százalékkal nőtt éves összehasonlításban és 0,6 százalékkal haladta meg az előző, tavalyi negyedik negyedévit. A gazdaság ezzel nyolcadik negyedéve, tehát két éve kiegyensúlyozott növekedést mutatott .
Az első negyedévről kiadott statisztikák alátámasztják a gazdaság erős növekedését, az ipari kibocsátás volumene 8,0 százalékkal nőtt éves összevetésben, az építőipar is 9,2 százalékkal teljesített többet, mint a múlt év első három hónapjában. A GDP fogyasztási oldalára irányadó kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal nagyobb volt az első negyedévben, mint egy évvel korábban. A beruházások viszont kellemetlen meglepetésként 4,5 százalékkal csökkentek, s már az is jó hírnek számított, hogy a feldolgozóiparban stagnáltak és a visszaesés inkább az építőipart, a szolgáltató szektort és a mezőgazdaságot sújtotta.
A külkereskedelmi áruforgalomban az export forintban számolva 8,4, az import 6,4 százalékos növekedést mutatott és a nettó export növekedése forint alapon megközelítette a 27 százalékot. Figyelembe kell azonban venni, hogy a GDP-ben a szolgáltatások külkereskedelme is szerepel, és módosíthatja az összképet.
