 
                    A kormány számításai alapján ez a jövedelemnövekedés alaposan húzza a családok költekezését, ami folyó áron számolva a 2017. évi 18 ezer milliárd forintos szinthez képest 26 ezer milliárd forintra hízhat 2022-re. A számítások szerint hiszen a megvásárolható javak mennyiségét nézve negyedével ugorhat a mérleg mutatója öt év alatt. A családok költekezését azonban nehéz prognosztizálni a következő öt évre.
| Brutális bérnövekedésre számítanak - ez már a felzárkózás? A tervezett 50 százalékos reálkereset-emelkedés merész, de elérhető cél az érdekképviseletek szerint. Tovább >>> | 
A háztartások fogyasztási kiadásainak növekedési mutatói nem szakadnak el jelentősebb nagyságrendben a gazdaságnak a kormány számításai alapján várható teljesítményétől. Gyorsabban emelkedhetnek a háztartási kiadások a GDP növekedésénél ugyan, de az eltérés 1 százalékon belül mozog. Kérdéses azonban, mennyire fenntartható a 4 százalék feletti éves GDP bővülés, mivel a növekedést jelentősen befolyásolja a nemzetközi környezet, a beruházási kedv és az uniós támogatások rendje.
Nem tartható sokáig ez az ütem
Az EU új költségvetési időszaka átrendezi a forráskiosztás rendjét, így egyáltalán nem biztos, hogy zökkenőmentes lesz az uniós pénzek csordogálása a jövőben a magyar költségvetésbe, és a gyorsan dráguló munkaerő csábítja-e továbbra is a befektetőket. Ráadásul a magyar gazdaság számára előnytelen irányokban is rendeződhet a világgazdaság egyes viszonylatokban.
A családok költekezési mérlegében a másik jelentős kérdés, hogy a bérek, keresetek növekedési üteme kitart-e a kormány programjában vázolt ütemben. Jelenleg sokkal gyorsabban nőnek a keresetek, mint a gazdaság. A bérfelzárkóztatás szükségességét a kormány is hangoztatja, mivel egyrészt megy kifelé a magyar munkaerő, másrészt a határon túlról nem vonzó a magyar munkaerő piac a munkavállalóknak.
| Itt a legújabb IMF jelentés: nagyobb fokozatra kapcsol Magyarország? A Nemzetközi Valutaalap idén és jövőre is pozitívabb növekedést jelez előre a magyar gazdaság számára. Részletek >>> | 
A közlemény szerint növekedést jelentősen túllépő béremelési ütem hátterében a munkaerőhiány áll, a vállalkozások nagy része azonban nem engedheti meg, hogy kategóriákkal vaskosabb fizetéseket osszon ki. Bár a minimálbér-emelések is hatottak a keresetek növekedésére, ez leginkább az egyébként is szűkös anyagiakkal gazdálkodó kisvállalkozói körben volt érzékelhető. Ebben a foglalkoztatási körben - ami nem kicsi - nincs már elegendő erőforrás további jelentős bérfejlesztésekre – tették hozzá.
Átalakulnak a vásárlási szokások
A gazdasági teljesítménynél nagyobb ütemű béremelés egy ponton túl már rombolja a versenyképességet és rontja a termelékenységet. Ott, ahol a béremelési kényszer miatt eddig is faragni kellett az egyébként szükséges fejlesztésekből, nagy a baj: így a kibocsátásnál jóval nagyobb ütemű béremelés hosszabb távon csak akkor tartható, ha a termelékenységet javító beruházásokkal fonódik össze. A versenyképesség javítása másik oldalról ugyanolyan feszítő kényszer a piacon maradáshoz, mint a munkaerőhiány nyomása a bérre. Tehát egyszerre kell sok pénz a béremelésekre és a beruházásokra.
Az elemzés szerint a közeljövőben átalakulnak a vásárlási szokások, vagyis:
- tovább nő a webkereskedelem súlya,
- a különféle szolgáltatások aránya (például turizmus, szabadidőtöltés) emelkedni fog a boltos kiskereskedelemmel szemben,
- a boltos vásárlásokban nagyobb lesz az iparcikk költekezés aránya az élelmiszerekkel szemben,
- a lakásszerzéssel kapcsolatos kiadások emelkedni fognak,
- az autóvásárlásokra fordított kiadások is nagyobbak lesznek, de még egy darabig a használtautó beszerzés fogja uralni a piac nagyját, a vásárolt személyautók darabszámát nézve,
- a kisboltok további teret fognak veszíteni.
Végül a kormány számításai szerint a következők várhatók a családok költekezésében a következő öt esztendőben. A legnagyobb kockázat, hogy meddig bírják a vállalkozások a béremeléseket:
| 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | |
| háztartások fogyasztási kiadása volumenváltozás | 4,7% | 5,2% | 4,8% | 4,7% | 4,6% | 4,5% | 
| fogyasztási kiadás folyó áron | 18.214 | 19.616 | 21.088 | 22.690 | 24.415 | 26.246 | 
| munkavállalói jövedelem | 10,9% | 10,8% | 9,5% | 7,7% | 7% | 7,1% | 
| fogyasztói árindex | 2,3% | 2,5% | 2,7% | 2,9% | 3,0% | 3,0% | 
| munkavállalói jövedelemváltozás reálértéken | 8,6% | 8,3% | 6,8% | 4,8% | 4% | 4,1% | 
| Kormány konvergencia programja, érték: %, ezer milliárd forint | ||||||
Az elmúlt években pedig ennyi történt:
| 
 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2017/2012 | 
| háztartások fogyasztási kiadása | 15.028 | 15.311 | 15.874 | 16.377 | 17.020 | 18.214 | + 3.186 | 
| ezen belül kiskereskedelem | 8.249 | 8.514 | 8.949 | 9.278 | 9.668 | 10.400 | + 2.151 | 
| KSH, érték: ezer milliárd forint, folyó ár, | |||||||
| Komoly kihívásokkal kell szembenézniük Orbánéknak – maguk alatt vágják a fát? Az újabb Fidesz-KDNP kormány várhatóan tovább erősíti majd az egycentrumú magyar modell kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiéleződése, valamint az EU-támogatások 2020 utáni bizonytalan csökkenése azonban nagy kihívást jelenthet ennek a politikának a fenntartásában. A GKI szerint ráadásul a lakossági hitelfelvétel ösztönzése csak újabb problémákat generál. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> | 
 
		 
                             
                             
                             
                             
                             
                             
                             
                             
                             
                             
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                        


 
