Szórják majd a pénzt a magyarok - legalábbis ebben bízik a kormány

A kormány számításai alapján ez a jövedelemnövekedés alaposan húzza a családok költekezését, ami folyó áron számolva a 2017. évi 18 ezer milliárd forintos szinthez képest 26 ezer milliárd forintra hízhat 2022-re. A számítások szerint hiszen a megvásárolható javak mennyiségét nézve negyedével ugorhat a mérleg mutatója öt év alatt. A családok költekezését azonban nehéz prognosztizálni a következő öt évre.

A háztartások fogyasztási kiadásainak növekedési mutatói nem szakadnak el jelentősebb nagyságrendben a gazdaságnak a kormány számításai alapján várható teljesítményétől. Gyorsabban emelkedhetnek a háztartási kiadások a GDP növekedésénél ugyan, de az eltérés 1 százalékon belül mozog. Kérdéses azonban, mennyire fenntartható a 4 százalék feletti éves GDP bővülés, mivel a növekedést jelentősen befolyásolja a nemzetközi környezet, a beruházási kedv és az uniós támogatások rendje.

Nem tartható sokáig ez az ütem

Az EU új költségvetési időszaka átrendezi a forráskiosztás rendjét, így egyáltalán nem biztos, hogy zökkenőmentes lesz az uniós pénzek csordogálása a jövőben a magyar költségvetésbe, és a gyorsan dráguló munkaerő csábítja-e továbbra is a befektetőket. Ráadásul a magyar gazdaság számára előnytelen irányokban is rendeződhet a világgazdaság egyes viszonylatokban.

A családok költekezési mérlegében a másik jelentős kérdés, hogy a bérek, keresetek növekedési üteme kitart-e a kormány programjában vázolt ütemben. Jelenleg sokkal gyorsabban nőnek a keresetek, mint a gazdaság. A bérfelzárkóztatás szükségességét a kormány is hangoztatja, mivel egyrészt megy kifelé a magyar munkaerő, másrészt a határon túlról nem vonzó a magyar munkaerő piac a munkavállalóknak.

A közlemény szerint növekedést jelentősen túllépő béremelési ütem hátterében a munkaerőhiány áll, a vállalkozások nagy része azonban nem engedheti meg, hogy kategóriákkal vaskosabb fizetéseket osszon ki. Bár a minimálbér-emelések is hatottak a keresetek növekedésére, ez leginkább az egyébként is szűkös anyagiakkal gazdálkodó kisvállalkozói körben volt érzékelhető. Ebben a foglalkoztatási körben - ami nem kicsi - nincs már elegendő erőforrás további jelentős bérfejlesztésekre – tették hozzá.

Átalakulnak a vásárlási szokások

A gazdasági teljesítménynél nagyobb ütemű béremelés egy ponton túl már rombolja a versenyképességet és rontja a termelékenységet. Ott, ahol a béremelési kényszer miatt eddig is faragni kellett az egyébként szükséges fejlesztésekből, nagy a baj: így a kibocsátásnál jóval nagyobb ütemű béremelés hosszabb távon csak akkor tartható, ha a termelékenységet javító beruházásokkal fonódik össze. A versenyképesség javítása másik oldalról ugyanolyan feszítő kényszer a piacon maradáshoz, mint a munkaerőhiány nyomása a bérre. Tehát egyszerre kell sok pénz a béremelésekre és a beruházásokra.

Az elemzés szerint a közeljövőben átalakulnak a vásárlási szokások, vagyis:

• tovább nő a webkereskedelem súlya,
• a különféle szolgáltatások aránya (például turizmus, szabadidőtöltés) emelkedni fog a boltos kiskereskedelemmel szemben,
• a boltos vásárlásokban nagyobb lesz az iparcikk költekezés aránya az élelmiszerekkel szemben,
• a lakásszerzéssel kapcsolatos kiadások emelkedni fognak,
• az autóvásárlásokra fordított kiadások is nagyobbak lesznek, de még egy darabig a használtautó beszerzés fogja uralni a piac nagyját, a vásárolt személyautók darabszámát nézve,
• a kisboltok további teret fognak veszíteni.

Végül a kormány számításai szerint a következők várhatók a családok költekezésében a következő öt esztendőben. A legnagyobb kockázat, hogy meddig bírják a vállalkozások a béremeléseket:

Az elmúlt években pedig ennyi történt: