Eddig úgy nézett ki, hogy az orosz és amerikai felet, akik egy-egy igen eltérő csoportot támogattak Szíriában, mégiscsak együttműködésre készteti az a lehetőség, hogy az Iszlám Állam egyre zsugorodó területét együttműködve számolják fel, annál is inkább, mert egymáshoz közeledve fontos a műveletek összehangolása. Ezzel együtt élt a remény elsősorban Kerry amerikai külügyminiszterben, hogy az összes szíriai politikai tényező közötti tárgyalások is megindulnak végül, és sikerül valamiféle egységkormányt felállítani.

Aszad vs. megosztott ellenzék

Utóbbi esélyei eddig is szerények voltak, tekintettel arra, hogy az egyik oldalon Aszad elnök áll, akinek uralma ellen 5 éve kirobbant a forradalom, a másik oldalon ellenzéke, akik szerették volna őt és gyűlölt rendszerét megdönteni. Az ellenzéket ráadásul a szunnita arabok alkotják, akiket síita Aszad brutálisan elnyomott több évtizedes uralma alatt, így a két csoport között hasonló gyűlölet alakult ki, mint Irakban.

A helyzetet nehezítette, hogy a szunnita ellenzék nagyon sok csoportból állt, akik közül nehéz volt megállapítani, ki tartozik terrorszervezethez, és ki egy mérsékeltebb politikai erő. Végül nagy nehezen megszületett egy megegyezés, miszerint az Iszlám Államon kívül csak az al-Kaida helyi szervezetét, a Nuszra Frontot tekintik terrorszervezetnek, ezért olyan tűzszünetet kötöttek, ami az utóbbi két erőre nem vonatkozik, vagyis ellenük lehet továbbra is harcolni.

Régi-új erő

Ez most megnehezülni látszik azáltal, hogy a Nuszra Front bejelentette: szakít az al-Kaidával, önálló szervezetként működik tovább. Ezzel vélhetően azt akarta elérni, hogy ellene is szűnjenek meg a harcok, és őt is ismerjék el legitim szíriai erőnek. Ez persze nem ilyen egyszerű, hisz egy terrorszervezetet máról hónapra nem lehet átminősíteni egy elméleti változtatás miatt, eltelik egy idő, mire kiderül, hogy politikájuk valóban békéssé vált-e, és hogy tényleg megszakadt-e minden kapcsolatuk a terrorszervezettel.

A Nuszra Frontnak nagy az elfogadottsága a szír ellenzék körében, sok más szervezettel jó kapcsolata van, így nehéz különválasztani más szervezetektől, ami eddig is megnehezítette a helyzetet. Aszad elnöknek pedig kapóra jön a dolog, hisz ő eddig is azt mondta, hogy minden ellenzéki erő terrorszervezet, mindegyik ellen harcolni kell. De hát mi más is várnánk tőle, aki megszokta, hogy egész életében ellenzék nélkül korlátlanul uralkodott, számára természetesen mindenki ellenség, aki uralmát csorbítaná

Harc Aleppoért

Vélhetően mindettől nem teljesen függetlenül következett be a másik kedvezőtlen esemény: Aszad erői körbezárták Aleppo városának felkelők által uralt részeit, meggátolva, hogy élelmiszer jusson oda, egyúttal felszólították  a polgárokat, hogy hagyják el a várost egy, a a kormányerők által ellenőrzött úton. Ez nagyon arra utal, hogy következik a város ostroma, de legalábbis kiéheztetése, így a kormányerők általi teljes visszafoglalása. Úgy tűnik, ez fontosabb Aszadnak, mint az Iszlám Állam elleni harc.

Az amerikaiak azt szerették volna elérni, hogy az érintett városrész felé nyissanak meg egy utat Aszad erői és az oroszok, ez lett volna a feltétele, hogy egy közös orosz-amerikai felderítési központot hozzanak létre, amely összehangolja az Iszlám Állami elleni légicsapásokat. A körbekerített erők azonban nem hagyták ennyiben a dolgot: nagy erőkkel harcot indítottak Aleppo délnyugati részének megszerzésére, hogy áttörjék a kormányerők blokádját, és kapcsolatot teremtsenek más, általuk uralt területtel. Ebben ráadásul részt vesz a Nuszra Front utódszervezete is, bonyolítva a képet. A béke ugyanolyan reménytelennek tűnik, mint eddig végig az 5 éves polgárháború során.