Eközben a pénzpiacokon a részvénytőzsdék csúcsokat döntögetnek, a kötvényhozamok újabbnál újabb mélységekbe süllyednek, a nyersanyagárak pedig továbbra is esnek.
A Citigroup-ban Matt King vezetésével elvégzett kalkulációk szerint a jegybankoknak negyedévente 200 milliárd dollár friss pénzt kell a pénzpiacokra pumpálniuk, hogy a részvénypiacok összeomlását megakadályozzák.
A Japánban, Európában és Kínában tapasztalható és egyre markánsabb gazdasági visszaesés fényében a jegybankjaik tevékenysége mindinkább a kétségbeesés jeleit mutatja. A központi bankok, amelyek az expanziót eddig fenntartották, ugyanis fogynak ki a puskaporból.
Miközben a hivatalos mantra szerint céljuk az infláció emelése, valójában az alacsony infláció nem a fő gond. A monetáris döntéshozók számára jóval nagyobb kihívásokat jelent az perzisztensen alacsony ütemű növekedés, az elképesztő eladósodottság és a rossz hitelek. Európa reál-GDP-je példának okáért ma azon a szinten van, mint 2006 harmadik negyedévében, bár a fogyasztói árak ez alatt az időszak alatt közel 20 százalékkal emelkedtek.
Sajnálatos módon napjainkra a jegybankok pénzpumpája csak tovább növeli a rossz hitelek állományát és a reálnövekedésre már nem igazán gyakorol pozitív hatást.
Szociális feszültségek és a köztársaság
A FED tevékenységének egyik következményeként az Egyesült Államokban újra sikerült elérni az 1929-es szintet a társadalmi különbségek terén. Emmanuel Saez (University of California, Berkeley) és Gabriel Zucman (London School of Economics) friss kutatásai szerint az amerikaiak leggazdagabb egyszázad százaléka most a nemzet teljes vagyonának több mint 11 százalékát birtokolja. Ez nagyobb részesedés, mint a felső 0,01 százaléké volt 1929-ben, a nagy összeomlás előtt.
A FED-nél és Washingtonban a jelek szerint nem olvasták Plutarkhosz két évezrede írt intelmeit, miszerint a gazdagok és szegények közötti nagy egyenlőtlenség a köztársaság halálos ellensége. Különösen aktuális most ez a figyelmeztetés, amikor az elmúlt órákban tüntetések rázták meg az országot Fergusontól Oaklandig, Minneapolistól Chicagóig.
Az eltévedt hajós
2012 szeptember 19-én a Federal Reserve Bank of Dallas elnöke, Richard Fisher zártkörű előadást tartott a New-York-i Harvard Clubban a vezető jegybankok unortodox pénzpolitikájáról. Nos, itt adjuk át neki a szót: „Az az igazság, hogy mostanra sem a FED kormányzóinak, sem a munkatársainak nincsen lila gőze sem arról, hogy hogyan tudjuk visszaterelni a gazdaságot egy fönntartható pályára. Senkinek, hangsúlyozom a világ egyetlen jegybankjának sincs tapasztalata arról, hogy a gazdaságot hogyan kellene innen egy biztonságos kikötőbe navigálni. Egyetlen jegybank, a FED-et bizonyosan beleértve, sem volt még ilyen tengeri úton soha.”
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
