Az Egyesült Államok vezette nyugati szövetségesek mélységesen megalázó helyzetbe lavírozták magukat, és csak a tálibok jóindulatán múlik az ott rekedt külföldiek kimenekítése
- mondta el mai sajtótájékoztatóján Magyar Levente.
A Trump-kormány döntött a kivonulásról
A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hozzátette: 20 éve folyik a háború a tálibok ellen, akik a „Nyugat ősellenségei”.
Szerinte az EU nem tett megelőző lépéseket, és csak bénultan figyeli az eseményeket. A legnagyobb hibának ugyanakkor az afganisztáni csapatkivonást nevezte, és megemlítette a jelenlegi, demokratapárti amerikai kormány felelősségét. Mint mondta, megengedhetetlen, hogy a nyugati csapatok „hirtelen”, „előkészítés nélkül” eltűnnek a színről.
Érdemes ugyanakkor felidézni, hogy a csapatkivonásról
a magyar kormánnyal anno jó viszonyt ápoló Trump-adminisztráció állapodott meg a tálibokkal 2020 februárjában.
Az egyezségben a többi közt rögzítették, hogy előbb jelentősen csökkentik az Afganisztánban állomásozó amerikai és NATO-csapatok létszámát, majd 14 hónapon belül teljes egészében kivonják őket. Cserében a tálibok megígérték, hogy nem engedik működni az Al-Kaida terrorszervezetet az általuk uralt területeken.
Az új amerikai elnök, Joe Biden tehát alapvetően ezt az egyezményt hajtja végre:
idén áprilisi bejelentése szerint 2021. szeptember 11-ig – ez a New York-i terrortámadások 20. évfordulójának napja – az összes amerikai katona elhagyja Afganisztánt.
Ez mintegy négy hónapos csúszás az eredeti tervekhez képest. Amerikai csapatok egyébként még a napokban is támadták a tálibokat az afgán kormányerők oldalán.
Magyar Levente szerint a magyar kormány a pragmatizmus jegyében elfogadta Trump akkori döntését, mivel nem lehetett megnyerni a háborút a tálibokkal szemben.
Kivár a magyar kormány
A parlamenti államtitkár arra az ismételt újságírói kérdésre, miszerint terroristának tartja-e a magyar kormány a tálibokat, nem válaszolt.
Lapunk kérdésére pedig, miszerint hogyan viszonyul majd a kormány a tálib vezetéshez – Josep Borrell kül és -biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerint az EU tárgyalásokat kezdeményez velük az újabb migrációs válság és a terroristaveszély elkerülése érdekében –, szintén nem adott konkrét választ.
Mindezzel kapcsolatban annyit mondott: a tálibok egy radikális iszlamista csoport, akik ellen a magyar csapatok is évekig harcoltak a NATO kötelékében.
Szerinte globális kockázatot jelentenek, semmi jó nem várható tőlük, a magyar kormány pedig kivár.
Mentőakció indul
Magyar Levente szerint az elsődleges cél most az Afganisztánban rekedt magyarok kimentése. Egy 26 fős magyar csoport hazahozatala már biztosított. Róluk annyit árult el, hogy a magyar államtól függetlenül tartózkodnak (vagy tartózkodtak) Afganisztánban, és belátható időn belül Európában lesznek. (Minden bizonnyal azokról van szó, akik az afganisztáni holland nagykövetséget védték, és feltehetően nemzetközi akció keretében menekítik ki őket - a szerk.)
A többi magyar kimenekítésére – tette hozzá az államtitkár – önálló magyar mentőakció indul. A részletekről, valamint a kimenekítendők számáról nem beszélt a művelet biztonságára hivatkozva. Számukról annyit árult el, hogy
kényelmesen elférnek majd egy repülőgépen.
Azon kérdésünkre, hogy tudnak-e magyar gazdasági érdekeltségekről Afganisztánban és mit tesznek védelmük érdekében, azt válaszolta: nincsenek ilyen érdekeltségek, illetve nem tudnak ilyenekről. (Laptársunk háttéranyagát a témában itt olvashatják.)
Magyar Levente beszélt arról is, hogy
a tálib hatalomátvétel miatt minimum több százezres, de akár több milliós migrációs hullám indulhat meg Európa felé.
Arra az újságírói kérdésre, hogy mire alapozza ezt a becslést, konkrét dokumentumot nem említett, de szerinte a NATO-n belül is vannak a több százezres hullám irányába mutató előrejelzések.
Kijelentette azt is, hogy a magyar kormány nem fogadja be az Európába érkező afgánokat – kivéve azokat és azok közvetlen családtagjait, akik anno segítették az ottani magyar csapatokat.
A tálib vezetés egyelőre békülékeny hangnemben nyilatkozik, és azt ígéri, hogy nem lesz megtorlás. (Ugyanakkor sajtóhírek szerint tüzet nyitottak tüntetőkre ma Dzsalálábádban.)
Szijjártó szabadságon
A parlamenti államtitkár többszöri újságírói kérdésre végül elmondta, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szabadságon van, ezért ő helyettesítette az uniós külügyminiszterek tegnapi, az afgán válság miatt összehívott rendkívüli találkozóján.
Hozzátette:
nem merült fel, hogy Szijjártó Péter megszakítsa szabadságát.
Ugyanakkor szerinte naponta többször beszélnek, a magyar diplomácia pedig rendben működik.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
