Kezd kifulladni a kormány közmunkaprogramja?

MTI Fotó: Bugány János

A kormány tervei szerint idén már havonta átlagosan 213 ezren dolgoznának közmunkásként, ami 30 ezer fővel több lenne, mint 2014-ben volt. Ha az összképhez hozzáadjuk, hogy idén nyárra 260 ezer fő közmunkásról álmodott a kabinet, ami 82 ezer fővel lett volna több, mint egy évvel ezelőtt, ezzel biztosan látványos javulást láttunk volna a foglalkoztatási statisztikákban - írja a Policy Angenda elemzésében.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a KSH adatai szerint az év első hét hónapjában 182,4 ezer fő volt a havi átlaglétszám, amely 2014. január–július időszakához képest csupán 4 ezer fővel több. Ha a nyár első két hónapját nézzük, akkor 200 ezer fő dolgozott a tervezett 260 ezerrel szemben (csupán matematikailag nézve nem tűnt lehetetlennek a kormányzati cél elérése, ehhez augusztusban 380 ezer közmunkás kellett volna, ami nyilván lehetetlen).

Érdekes, hogy két adat is van ezen a területen - hívja fel a figyelmet az elemzés. A Belügyminisztérium saját statisztikája alapján is messze van a kitűzött cél, hiszen számaik alapján is csak 193 ezer fős az eddigi átlagos létszám. Míg azonban tavaly lényegében nem volt különbség a BM és a KSH adatai között, idén láthatólag többen szerepelnek a minisztériumi adatokban, mint a hivatalos foglalkoztatotti létszámot mutató KSH adatokban.

Kevesebb ember, több pénz

A tervezettnél kevesebb közmunkás elvileg jó lehetne a költségvetésnek. Ezzel szemben az év első hét hónapjában a tavalyi 127 milliárd forint helyett 143 milliárd forintot költöttek el. Ennek a 13%-os növekedésnek két valódi magyarázata van: nőttek a közfoglalkoztatotti bérek (2,6%-kal), illetve látjuk, hogy valamelyest nőtt a létszám (2,1%-kal). Ez utóbbi azonban csak 133 milliárd forint kiadási többletet feltételezne a tavalyi adatok alapján. Azaz 10 milliárd forint elköltését ezek az adatok nem indokolják.

Természetesen lehetséges, hogy valamiért nagyobb előleget adott a kormány a közfoglalkoztatóknak, amit az év során majd ledolgoz a rendszer, és nem emelkednek olyan mértékben a foglalkoztatás költségei, mint amit most előrevetítenek az adatok. Furcsa azonban, hogy éppen akkor ilyen „gáláns” a kabinet, amikor a költségvetési hiánycél augusztus végén az éves terv 100%-a felett jár, miközben például az Európai Uniótól érkező források a vártnál lassabban érkeznek az országba.

Leáldozott a közmunkának?

Nyilvánvaló, hogy a közmunka mindenáron erőltetése egy idő után a „normál” foglalkoztatás gátjává válhat. Ennek egyik jele, hogy egyre kevesebb embert találtak idénymunkára a mezőgazdaságban. Ennek oka lehet, hogy a közmunkás nem merte otthagyni a rendszert, mivel az éves megélhetést adott, míg a szezonális foglalkoztatás csak pár hónapra lett volna elég.

A normál munkaerőpiac is éledezni látszik. 2015. április-június közötti időszakban az egy évvel korábbiakhoz képest megfigyelhető volt egy 80 ezer fős növekedés a nem közfoglalkoztatásban résztvevők körében. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy van egy „felszívó hatás” az eddig közmunkát kapottak köréből is.

Nagy kérdés, hogy a kormány felismeri ezt, és nem ragaszkodik mereven a kormányzati tervek végrehajtásához. Ebben az esetben el lehet kezdeni a közmunkapénzeket egyéb, akár a versenyszférában létrejövő munkahelyek létrehozására fordítani. Ez a mai számokból kiindulva akár már az idei évben 30 milliárd forint átcsoportosítási lehetőséget is jelenthet, és jövőre sem lenne szükség a költségvetésben szereplő 340 milliárd forintra. A büdzsében tervezett 5% körüli közfoglalkoztatotti béremeléssel, és 3% körüli létszámnövekedéssel számolva is 60 milliárd forint egyéb, a munka világát érintő területekre lenne átcsoportosítható 2016-ban.

Kérdéses, hogy a kormánypártok melyik utat választják. A mindenáron „újabb és újabb közmunkásokat” emelni a rendszerbe, vagy a racionális átrendeződést, és a „normál” munkaerőpiac súlyának növelését. Ennek már csak az az egy akadálya lehet, ha az Európai Uniós források átmeneti, és 2016-ra várt elapadása miatt például az építőiparban sokan elveszítik munkahelyüket. Számukra az újabb pénzek megérkezéséig a közmunka egy puffer-zóna lehet. Ha ez bekövetkezik, akkor valóban szükség lesz a közmunka megnövekedett forrására, de ez fájdalmasan fogja érinteni a gazdasági növekedést is - olvasható a Policy Agenda elemzésében.