<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
A kormány 2015-ben mindennél több pénzt, 270 milliárd forintot akar elkölteni közmunkára. Jött azonban a menekültügy, és mintha a közmunka sem lenne már annyira fontos.
MTI Fotó: Bugány János

A kormány tervei szerint idén már havonta átlagosan 213 ezren dolgoznának közmunkásként, ami 30 ezer fővel több lenne, mint 2014-ben volt. Ha az összképhez hozzáadjuk, hogy idén nyárra 260 ezer fő közmunkásról álmodott a kabinet, ami 82 ezer fővel lett volna több, mint egy évvel ezelőtt, ezzel biztosan látványos javulást láttunk volna a foglalkoztatási statisztikákban - írja a Policy Angenda elemzésében.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a KSH adatai szerint az év első hét hónapjában 182,4 ezer fő volt a havi átlaglétszám, amely 2014. január–július időszakához képest csupán 4 ezer fővel több. Ha a nyár első két hónapját nézzük, akkor 200 ezer fő dolgozott a tervezett 260 ezerrel szemben (csupán matematikailag nézve nem tűnt lehetetlennek a kormányzati cél elérése, ehhez augusztusban 380 ezer közmunkás kellett volna, ami nyilván lehetetlen).

Érdekes, hogy két adat is van ezen a területen - hívja fel a figyelmet az elemzés. A Belügyminisztérium saját statisztikája alapján is messze van a kitűzött cél, hiszen számaik alapján is csak 193 ezer fős az eddigi átlagos létszám. Míg azonban tavaly lényegében nem volt különbség a BM és a KSH adatai között, idén láthatólag többen szerepelnek a minisztériumi adatokban, mint a hivatalos foglalkoztatotti létszámot mutató KSH adatokban.

Kevesebb ember, több pénz

A tervezettnél kevesebb közmunkás elvileg jó lehetne a költségvetésnek. Ezzel szemben az év első hét hónapjában a tavalyi 127 milliárd forint helyett 143 milliárd forintot költöttek el. Ennek a 13%-os növekedésnek két valódi magyarázata van: nőttek a közfoglalkoztatotti bérek (2,6%-kal), illetve látjuk, hogy valamelyest nőtt a létszám (2,1%-kal). Ez utóbbi azonban csak 133 milliárd forint kiadási többletet feltételezne a tavalyi adatok alapján. Azaz 10 milliárd forint elköltését ezek az adatok nem indokolják.

Természetesen lehetséges, hogy valamiért nagyobb előleget adott a kormány a közfoglalkoztatóknak, amit az év során majd ledolgoz a rendszer, és nem emelkednek olyan mértékben a foglalkoztatás költségei, mint amit most előrevetítenek az adatok. Furcsa azonban, hogy éppen akkor ilyen „gáláns” a kabinet, amikor a költségvetési hiánycél augusztus végén az éves terv 100%-a felett jár, miközben például az Európai Uniótól érkező források a vártnál lassabban érkeznek az országba.

Leáldozott a közmunkának?

Nyilvánvaló, hogy a közmunka mindenáron erőltetése egy idő után a „normál” foglalkoztatás gátjává válhat. Ennek egyik jele, hogy egyre kevesebb embert találtak idénymunkára a mezőgazdaságban. Ennek oka lehet, hogy a közmunkás nem merte otthagyni a rendszert, mivel az éves megélhetést adott, míg a szezonális foglalkoztatás csak pár hónapra lett volna elég.

A normál munkaerőpiac is éledezni látszik. 2015. április-június közötti időszakban az egy évvel korábbiakhoz képest megfigyelhető volt egy 80 ezer fős növekedés a nem közfoglalkoztatásban résztvevők körében. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy van egy „felszívó hatás” az eddig közmunkát kapottak köréből is.

Nagy kérdés, hogy a kormány felismeri ezt, és nem ragaszkodik mereven a kormányzati tervek végrehajtásához. Ebben az esetben el lehet kezdeni a közmunkapénzeket egyéb, akár a versenyszférában létrejövő munkahelyek létrehozására fordítani. Ez a mai számokból kiindulva akár már az idei évben 30 milliárd forint átcsoportosítási lehetőséget is jelenthet, és jövőre sem lenne szükség a költségvetésben szereplő 340 milliárd forintra. A büdzsében tervezett 5% körüli közfoglalkoztatotti béremeléssel, és 3% körüli létszámnövekedéssel számolva is 60 milliárd forint egyéb, a munka világát érintő területekre lenne átcsoportosítható 2016-ban.

 

hirdetés

2014. I-VII. hónap

2015. I. – VII. hónap

felhasznált forrás (Mrd Ft)

127

143

KSH szerinti közfoglalkoztatotti létszám (ezer fő)

178,7

182,4

Belügyminisztérium szerinti közfoglalkoztatotti létszám (ezer fő)

180,7

193,1

Kérdéses, hogy a kormánypártok melyik utat választják. A mindenáron „újabb és újabb közmunkásokat” emelni a rendszerbe, vagy a racionális átrendeződést, és a „normál” munkaerőpiac súlyának növelését. Ennek már csak az az egy akadálya lehet, ha az Európai Uniós források átmeneti, és 2016-ra várt elapadása miatt például az építőiparban sokan elveszítik munkahelyüket. Számukra az újabb pénzek megérkezéséig a közmunka egy puffer-zóna lehet. Ha ez bekövetkezik, akkor valóban szükség lesz a közmunka megnövekedett forrására, de ez fájdalmasan fogja érinteni a gazdasági növekedést is - olvasható a Policy Agenda elemzésében.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Újabb kamatemelés, immár 3 százalék felett az irányadó kamat
Privátbankár.hu | 2021. december 2. 11:18
Az infláció elleni küzdelem jegyében ismét kamatot emelt a jegybank.
Makro / Külgazdaság Újabb fejezet az amerikai-orosz kémháborúban
Privátbankár.hu | 2021. december 2. 06:33
Távozniuk kell január 31-ig Oroszországból a moszkvai amerikai nagykövetség azon diplomatáinak, akik több, mint három éve szolgálnak állomáshelyükön - közölte az orosz külügyminisztérium.
Makro / Külgazdaság Új kutatás: megszenvedik a diákok a Covid-karantént
Wéber Balázs | 2021. december 2. 06:07
Rosszul járnak a tanulók a koronavírus-járvány miatti digitális oktatással, derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. Kevésbé hatékonyan tanulnak, nehezebben koncentrálnak és hiányoznak a társas kapcsolatok. Egyes szakértők hosszútávon katasztrofális hatásoktól tartanak. Az általunk megkérdezett pedagógusok szerint fásultabbak, nehezebben tanulnak a diákok digitális oktatásban, ugyanakkor ez függ az életkortól és a tantárgytól is.
Makro / Külgazdaság Negyedik hullám: Németország nemzetközi segítségre szorul
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 18:13
Felajánlotta Németországnak kórházi ápolásra szoruló betegek átvételét több európai uniós tagország, hogy sikerüljön megőrizni a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt vészesen megterhelt német egészségügyi rendszer teljesítőképességét - jelentette szerdán a Der Spiegel a hírportálján.
Makro / Külgazdaság A nap képe: baráti országba indult Márki-Zay Péter
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 17:01
Az összellenzéki miniszterelnök-jelölt Ferihegyről posztolt egyet Facebookon.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György berúgta a forintot
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 16:41
A hazai fizetőeszköz erősödött arra, hogy a jegybankelnök Országgyűlésben elmondott beszédében megerősítette, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) addig folytatja a monetáris kondíciók szigorítását – köztük is a kamatemelést –, amíg az infláció nem tér vissza a 3 százalékos célja közelébe.
Makro / Külgazdaság Közeledik a nap, amikor kötelező lesz az Európai Unióban a koronavírus elleni oltás?
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 16:09
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán úgy fogalmazott Brüsszelben, meg kellene fontolni, hogy kötelezővé tegyék az oltást az összes uniós tagállamban.
Makro / Külgazdaság Moszkva fontolóra vette nukleáris fegyverek telepítését Kubába és Venezuelába
Káncz Csaba | 2021. december 1. 15:08
Putyin szerint a Nyugat nem veszi tekintetbe a Moszkva által lefektetett „vörös vonalakat”. A Kreml-közeli agytröszt kiemeli, hogy orosz nukleáris fegyverek telepítése az USA határainak közelébe válasz lehet Washington hasonló akcióira az orosz határnál. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Megerősítést kaptak Varga Mihályék Párizsból
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 14:48
6,9 százalékos magyar gazdasági növekedéssel számol 2021-ben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – áll a legfrissebb, mai napon publikált ’Economic Outlook’ című kiadványában. Az idei évre vonatkozó előrejelzés több mint 2 százalékponttal haladja meg a májusi OECD-prognózisban foglalt növekedési értéket. 2022-re 5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít a kiadvány.
Makro / Külgazdaság Mutatjuk a világ legdrágább városait - Budapest nincs köztük
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 14:31
Tel-Avivban a legmagasabbak a dollárban számolt megélhetési költségek az egész világon, Budapest ugyanakkor ezen a mércén továbbra sincs a száz legdrágább város között - áll az egyik legnagyobb londoni gazdaságkutató intézet, az Economist Intelligence Unit (EIU) szerdán ismertetett éves globális felmérésében 
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló