3p

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

A legfrissebb adatok szerint 4 millió 481 ember dolgozott, 3,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta a tavaly év végi, 2019. januári időszak között.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közölt adatai szerint 2018. november–2019. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 481 ezer fő volt, 45 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,5 százalékra nőtt.

2018. november–2019. januárban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 1 százalékkal magasabb, 4 millió 481 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 80, a külföldi telephelyen dolgozóké 12 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 47 ezer fővel lett kevesebb.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 413 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 12 ezer fővel (0,5 százalékkal), 2 millió 414 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 76,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 17 ezer fővel (0,9 százalékkal), 1 millió 999 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.

3,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta

Eközben a munkanélküliek átlagos létszáma 170 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt. A férfiak körében nőtt a munkanélküliség, a nők mutatói viszont javultak.

2018. november–2019. januárban az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 13 ezer fővel, 96 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 3,8 százalék-ra nőtt. A nők esetében a munkanélküliek száma 17 ezer fővel, 73 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 38 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalék-ra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalék volt, az 55–74 éveseké pedig 2,4 százalék. A változások mindhárom korcsoport esetében mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,2 hónap volt, a munkanélküliek 39 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított - közölte a KSH.

Nincs hova tovább

Virovácz Péter, az ING szeinor elemzője az adatokra reagálva közölte: az állástalanok aránya gyakorlatilag egy éve stagnál, vagyis a magyar gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét a jelenlegi munkaerőpiaci struktúra mellett. Jelentősebb munkaerőpiaci reform hiányában érdemi teret nem látnak a ráta további csökkenésére, így az idei év egészében átlagosan 3,6 százalékos munkanélküliséggel kalkulálnak.

Ami a foglalkoztatás szerkezetét illeti, a közfoglalkoztatotti létszám 130 ezer fő alá csökkent, ám eközben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma tovább emelkedett, bár a tempó itt is lassulást mutat. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási és az aktivitási ráta is nagyjából fél éve nem tud érdemben csökkenni, itt sem látunk 2019-ben markáns javulásra teret. A telített munkaerőpiac ugyanakkor tovább hajthatja a béremelkedést, valamint a termelékenység javítását célzó vállalati beruházásokat - közölte az elemző.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már hétfőn újraindulhat a Barátság vezeték, közölte Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 16:57
Brüsszel közvetítésével kapott üzenetet Kijevből a választásokon vesztes miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Von der Leyenéknek is sürgető lenne az előrelépés az uniós pénzek ügyében
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 14:53
De egyelőre csak a továbblépés lehetőségeiről egyeztettek Budapesten.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: uniós pénzek nélkül nem lehet beindítani a magyar gazdaságot
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 13:52
Ő is tárgyalt a Budapestre érkezett uniós küldöttséggel a források megnyitásáról.
Makro / Külgazdaság Újra megnyílhat egy másik fontos pénzcsap is Magyarország számára
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:42
Az uniós pénzek mellett a Norvég Alap is újra érkezni kezdhetnek..
Makro / Külgazdaság Rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték a magyar választást
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:26
Állítják a voksolást megfigyelő civil szervezetek.
Makro / Külgazdaság Mi lesz a Mol szerbiai bevásárlásával?
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 10:59
Egyeztettek a NIS-üzletről Belgrádban.
Makro / Külgazdaság 50 milliárd dollárnyi olaj veszett oda a közel-keleti válság miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 09:44
500 millió hordó tűnt el a világpiacról.
Makro / Külgazdaság Nem hiába kongatják a vészharangot? Már a német pénzügyminiszter is aggódik a kerozinhiány miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 16:37
Bajban lesz a légiközlekedés, ha nem gyorsul fel az átállás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter elárulta: ebben a választókerületben a Tisza nem fogadja el a választási eredményt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 15:22
A választókerületben, ahol egy másik Magyar Péter nevű jelölt is indult.
Makro / Külgazdaság Euró, uniós pénzek, védett árak és piaci bizalom: mi várható a gazdaságban a Tisza-kormánytól? Klasszis Podcast
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. április 18. 14:40
Több olyan vállalást is tett az április 12-i választáson kétharmados többséget szerző Tisza Párt, amelyek új korszakot nyithatnak a magyar gazdaságpolitika történetében. Ennek talán legszimbolikusabb lépése az euró bevezetése lenne, ami ebben a ciklusban biztosan nem, inkább a 2030-as évek elején valósulhatna meg – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG