A világ vállalatvezetői jelenleg bizakodóbbak, mint 12 hónappal ezelőtt voltak. Japánban a bizalmi index értéke 50 százalékra nőtt, utána Európa (42 százalék) és az USA (37 százalék) következik. A japán vállalatok a felmérésben értékelt minden más mutatóval kapcsolatban is pozitívabban nyilatkoztak, mint a többi térség válaszadói. Kiemelendő, hogy a Fidelity elemzői szerint a vállalatvezetők elsősorban Japánban számítanak arra, hogy mind az ipari hozamok, mind az osztalékfizetések mértéke javulni fog.
Kevésbé bíznak a vezetőkben
A vállalati vezetők bizalmi szintje alapján kialakuló Fidelity Globális Hangulati Indexe a 2014-es 6,4 pontról kissé visszaesett, és jelenleg 5,7 ponton áll. A felmérés a regionális differenciálódás mértékének növekedésére is rámutatott; a fejlődő piacok érték el a legmagasabb pontszámot – az élen Japán végzett (7,1 pont), utána Európa (5,8 pont) és az Egyesült Államok (5,6 pont) következtek.
A bizalom Japánban van
A vállalatvezetők bizalmi indexén kívül Japán az elemzőknek a tervezett tőkeberuházások mértékének változásával kapcsolatos előrejelzései tekintetében is jól szerepelt. A Fidelity Japán-elemzőinek kb. 80 százaléka egyenletes mértékű vagy növekvő tőkeberuházási kedvre számít (USA: 74%, Európa: 64%).
Négyből három elemző (75%) szerint a japán vállalatok tőkearányos megtérülése növekvő mértékű lesz, míg Európával kapcsolatban ez az arány csupán 36 százalék. Az Egyesült Államokat értékelve csak minden negyedik elemző (23%) véli úgy, hogy nőni fog a megtérülés.
A vállalati mérlegek stabilitásával kapcsolatos kilátások Japán esetében szintén pozitívak: a Fidelity Japán-elemzőinek 70 százaléka úgy véli, hogy a vállalatok mérlegei stabilabbak lettek – ez jobb arány, mint ahányan Európával kapcsolatban ugyanezt gondolják (67%). Az Egyesült Államok vonatkozásában csupán az elemzők fele (50%) van ezen a véleményen.
Rikkerink hozzátette: a szilárd vállalati mérlegek láttán az elemzők növekvő osztalékkifizetésekre is számítanak. A megkérdezett elemzők háromnegyede arra számít, hogy a következő tizenkét hónapban a japán vállalatok növelni fogják a részvényeseiknek kifizetett osztalékok összegét.
Feltörekvő piacok és Kína
A feltörekvő piacok kilátásai azonban nem ennyire kedvezőek. A regionális rangsorban az EMEA-országok (Kelet-Európa, Közel-Kelet és Afrika) csoportja, valamint Latin-Amerika áll az utolsó helyen: Globális Hangulati pontszámuk 4,3 pont. Az elemzők kb. 59 százaléka szerint a vállalatvezetők bizalmi szintje jelentős vagy nagyon jelentős mértékben csökkent az általuk vizsgált országokban, és az elemzőknek mindössze 8 százaléka számolt be a vállalatvezetők bizalmi szintjének növekedéséről.
A válaszadók fele (50%) úgy véli, hogy az előttünk álló egy év során a vállalatok visszafogják majd tőkeberuházásaikat. Ennek elsősorban az energiaszektornak az olajár bedőlése miatt tapasztalható gyengélkedése az oka, de az is hozzájárul, hogy az erős dollár miatt a régióban csak drágábban lehet finanszírozáshoz jutni.
Kína tekintetében elemzők harmada számolt be arról, hogy nőtt az általuk vizsgált vállalatok vezetőinek bizalmi szintje, és a Kínával foglalkozó elemzők több mint 80 százaléka számít arra, hogy idén nőni fog az osztalékok mértéke. „Kínával kapcsolatban óvatosak vagyunk, mivel lassul a gazdasági növekedés” – mondta Rikkerink. Ugyanakkor nem valószínű, hogy 2015-ben rendszerszintű válságra kerülne sor, és a gazdasági növekedés lassulása ellenére továbbra is kínálkoznak lehetőségek a rendszeres jövedelem reményében befektetők számára a világ egyik legnagyobb gazdaságában.
Az egészségügy a favorit
A legmagasabb Global Hangulati pontszámot (6,8 pontot) az egészségügy érte el. Az ezzel az ágazattal foglalkozó elemzők 6 százaléka az általa vizsgált vállalatok vezetősége körében a bizalmi szint emelkedését tapasztalta, és ugyanilyen arányt képviseltek azok is, akik szerint növekedni fog a tőkearányos megtérülés. Emellett minden második elemző növekvő osztalékokra számít, és egyikük sem véli úgy, hogy az osztalékok összege csökkenni fog.
A globális egészségügy kedvező kilátásai főleg az orvostudomány és a kutatási eredmények, elsősorban az onkológia, az immunterápia és a génterápia terén tapasztalt előrelépésnek köszönhetők. A fejlődő piacok népességnövekedése és a fejlett országok elöregedése miatt az egészségügyi boom egyelőre tartós marad
Marad az osztalék
A legtöbb elemző az egészségügy kapcsolatban jelzi előre az osztalékok növekedését, ezt követik az alapvető fogyasztási cikkeket előállító vállalatok, majd a közműszolgáltatók. Az egyetlen ágazat, melyben valószínűleg jelentős mértékben csökken majd a kifizetések mértéke, az energiaszektor.
A felmérés egyik legpozitívabb eredménye az volt, hogy általánosan igen magasak az osztalékfizetési várakozások. Összességében a válaszadók alig 10 százalék számít az osztalékok megkurtítására vagy teljes eltörlésére, mivel a vállalatok tudják, hogy ez mennyire negatív üzenet lenne a befektetők felé, ezért ezt igyekeznek mindenképpen elkerülni. A japán vállalatokkal foglalkozó elemzők közül négyből három az osztalékok emelésére számít. Az USA-val kapcsolatban megkérdezettek 50%-a az általa vizsgált ágazatokban a kifizetések növekedését prognosztizálja, és Európa viszonylatában is 33% azoknak az aránya, akik növekvő osztalékokat várnak.
Hol a rizikó?
Hogy mi befolyásolhatja negatívan a növekedést? Ilyen például a globális likviditás, az európai mennyiségi lazítás és a Grexit, vagyis Görögországnak az eurozónából való kilépésének kockázata, valamint az USA-ban érvényes kamatlábak növekedésének mértéke és időzítése – ez utóbbi néhány, bizonytalan fizetésimérleg-egyensúllyal rendelkező feltörekvő piac számára jelent kockázatot. Kína „kemény landolásának” veszélyét szintén gyakran emlegetik. Például a bánya- és fémipari részvények szpredjei ez utóbbit jelenleg valós, de nem különösebben valószínű lehetőségként árazzák be.
A politikai kockázatok szintén fontos szerepet játszanak, és az olajárak további csökkenése komoly gondokat okozhatna az olajtermelő országoknak és térségeknek, és persze maguknak a feltárással foglalkozó vállalatoknak is.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac közölte, hogy utasította a hadsereget, hogy a következő évben is bennmaradjon egyes megszállt ciszjordániai menekülttáborokban. 
