A cikk eredetileg laptársunk, az mfor.hu oldalán jelent meg.
Hónapról hónapra rendkívül kedvező adatokat és változásokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal az országos átlagbérekkel kapcsolatban. Ez alapján az látszik, hogy még a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek se tudták komolyan megtörni az elmúlt évek lendületes bérnövekedési ütemét, a legutóbbi adatok szerint éves bázison 9,1 százalékkal emelkedett az átlagos bér Magyarországon. Így annak összege bruttó 391 ezer forint, a nettó fizetés pedig 262 900 a családi kedvezmények nélkül számolva. Ez az adat mégis egy sokat és szokszor vitatott érték. Komoly hibája, hogy a módszertan miatt nem képes pontosan megmutatni a valóságot. Ennél sokkal valósabb képet mutathat a medián bér, amiről azonban nagyon ritkán kapunk friss információkat.
Bár 2018-ban volt némi remény, hogy rendszeres időközönként megismerhetők lesznek a mediánnal kapcsolatos hivatalos adatok is, még ma is főként csak becslésekre támaszkodhatnak az érdeklődök. A Központi Statisztikai Hivatal még az adatgyűjtési módszertan 2019 januári megújítása előtt adott ki egy közleményt, melyben rögzítette: „a járulékbevallásokban sokkal részletesebb – személyi szintű/álláshelyi szintű – adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről”, ennek részeként pedig olyan alapinformációk válnak számíthatóvá, mint a mediánbér. Noha lehet, hogy a számítások megtörténnek, az adatok közlésére eddig nem volt még példa.
Így egyetlen kapaszkodó az Eurostat adatsora lehet, melynek komoly hiányossága, hogy nagyon ritkán, négyévenként közöl friss adatokat. A 2018-as adatok az elmúlt hetekben érkeztek meg, aminek segítségével megbecsülhetőek a változások. Bár azóta két év eltelt, mégis képet kaphatunk arról, vajon igaz-e az állítás, hogy a mediánbér az átlagos bér 80 százalékának felel meg, ahogy az is felmérhető, hogy a medián emelkedése lekövette-e az átlagbér növekedését.
Az átlag, mint valóságtorzító érték
Bár gazdasági és statisztikai szemszögből releváns és fontos az átlagbér, mint fogalom, ha a valóságra vagyunk kíváncsiak, félrevezető képet mutathat. Az átlag legkomolyabb hibája ugyanis, hogy azt néhány kiemelkedő fizetés könnyen fel tudja húzni. Vagyis a példa kedvéért, ha egy 10 fős cégnél nyolcan bruttó 100 ezer forintot kapnak, ketten pedig havi egymilliót, akkor az átlag bruttó 290 ezerre jön ki. Miközben a dolgozók zömének bére jócskán elmarad ettől.
Ezzel szemben a mediánbér számítása során megkeresik a középső értéket, vagyis azt a bért, amelynél az emberek egyik fele többet, a másik pedig kevesebbet keres.
Súlyos tízezrekkel csúnyább lehet a valóság
Az Eurostat elmúlt hetekben frissített adatbázisa alapján Magyarországon a bruttó medián órabér 4,66 euró volt a négy évvel korábbi 3,59 euró után. Ezt az értéket felszorozva kiderül, hogy 2018-ban a medián bruttó bér 261 563 forint volt Magyarországon, miközben a Központi Statisztikai Hivatal átlagos bruttó bérre ennél jóval magasabb összeget közölt, 329 943 forintot.
A bruttónál azonban lényegesebb a nettó kereset, ami az alábbiak szerint alakul:
- az átlagos nettó 219 412 forint,
- a medián nettó 173 921.
A különbség abban az évben 45 491 forint volt. Ez az az összeg, amivel többről árulkodik az átlag kategóriája. Vagy másik oldalról megközelítve úgy fogalmazhatunk, hogy ennyivel alacsonyabb a jellemző, valós bérszínvonal az ismertnél.
Elkeserítő bérfolyamatok
2014-hez, mint az Eurostat által közölt legutóbbi állapothoz viszonyítva azt lehet megállapítani, hogy
az átlag nettó 40,9 százalékos növekedésével szemben a medián nettó bér "csupán" 36,1 százalékkal emelkedett.
Ebből pedig két dologra lehet következtetni, amiből az egyik következményt konkrét számok is megerősítik. Egyrészt az átlag mediánnál nagyobb mértékű növekedése azt jelenti, hogy az elmúlt évek lendületes béremelkedési üteme sokkal inkább a magasabb fizetési kategóriáknál volt meghatározó, míg az alacsonyabb fizetések esetében kisebb mértékű bérnövekedés valósult meg. A bérrobbanásból tehát inkább azok részesültek, akiknek a kereseti viszonyai nem feltétlenül indokolták volna a lendületes emelést.
Másrészt, ha az átlagérték jobban emelkedik a mediánnál, akkor az azt is eredményezi, hogy a jövedelmi különbségek egyre inkább kiéleződnek. Az uniós statisztika alapján az adatok ezt alá is támasztják:
míg 2014-ben a medián nettó az átlag 82 százalékát tette ki, addig 2018-ban már csak a 79,2 százalékát.
260 ezer helyett 206 ezer lehet az átlagos nettó bér Magyarországon
Bár az elmúlt két év mediánt érintő folyamatait nem ismerjük, a medián és az átlag közötti differenciából kiindulva megbecsülhető az aktuális helyzet is. Optimista forgatókönyvet felvázolva azt feltételezzük, hogy 2018-hoz képest stagnált a differencia a két érték között és a mediánbér jelenleg is 79,2 százaléka az átlagnak. Ebben az esetben
a KSH által közölt 260 423 forintos átlaggal szemben a medián nettó bér 206 255 forint lehetett 2020 augusztusában. Vagyis ez az az összeg, ami pont a bérskála közepén helyezkedik ennél, és a dolgozók fele keres ennél többet és pont ugyanannyian ennél kevesebbet.
Ezen a ponton úgy érezzük, némi magyarázatot igényel az optimista jelző iménti használata. Az biztos, hogy 2014 és 2018 között nőtt a differencia a két összeg között, mivel a lendületes bérnövekedésből főként a magasabb bérért dolgozók részesültek, így az átlagbér nagyobb mértékben tudott növekedni a mediánnál. 2018-tól mostanáig az átlagra jellemző korábbi tendencia folytatódott: lendületes, kétszámjegyű bérnövekedést regisztrált a statisztikai hivatal. Ebből kiindulva és arra alapozva, hogy a bérfolyamatokat meghatározó minimálbér-emelés jóval alacsonyabb mértékű, 8 százalékos volt, joggal feltételezhetjük, hogy az elmúlt két év során a medián nettó bér még inkább leszakadt az átlagos bértől.
De mire elég az átlag és mire a medián?
Noha a jelenlegi, több mint 54 ezer forintos különbség sokkolóan hat a valóságot jobban tükröző medián és a némiképp torzító átlagbér között, ma már lényegesen jobb a helyzet, ha azt nézzük, mire is elegendőek ezek az összegek.
A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es évre vonatkozó nemrég publikált Háztartások életszínvonala kiadvány elkészítése során az aktív társadalmi réteg, vagyis azok, akik dolgozóként vagy munkanélküliként jelennek meg a munkaerőpiacon, elárulták, hogy mekkora is lenne az az összeg, ami átlagos, vagy akár jó és sokkal jobb megélhetést biztosítana számukra. Az adatokból érdekes következtetéseket lehet levonni, de előbb nézzük a számokat!
2019-ben az átlag nettó 244 609 forintos bér a dolgozók saját bevallása szerint bőven biztosítja nemcsak az átlagos, de a jó megélhetési szintet is és az elmúlt években egyre inkább közelít a nagyon jó megélhetési szinthez szükségesnek tartott minimum összeghez. A 79,2 százalékkal számolt medián 193 730 forintra jön ki a tavalyi évre, ami viszont épp csak beleesik a jó megélhetési szint kategóriájába.
A KSH felmérése alapján ugyanis a különböző megélhetési szintekhez az alábbi jövedelmek voltak szükségesek tavaly:
- nagyon szűkös: 72 500 forint,
- szűkös: 95 300 forint,
- átlagos: 131 800 forint,
- jó: 181 300 forint,
- nagyon jó: 274 300 forint.
Tehát bár tavaly már a mediánbér, tehát a valóságot reálisabban megmutató érték is biztosította a jó megélhetési szintet, nem volt ez mindig így. Sőt, olyannyira nem, hogy 2018-ban volt a fordulópont, amikor már nemcsak az átlagos megélhetést biztosított a középértékként azonosított nettó bér, hanem a jóhoz szükségesnek tartott összeget is meghaladta néhány ezer forinttal. Abból a szempontból tehát, hogy milyen életszínvonalat tud biztosítani az átlagos nettó bér, valamint a medián nettó, már nincs különbség. Két évvel ezelőtt viszont előbbi a jó, utóbbi pedig átlagos megélhetéshez volt elegendő.
A háttérben egyszerű matematika áll: hiába eltérő a medián és az átlag elmúlt években regisztrált növekedési üteme, az átlagbér növekedése még így is magával húzza a mediánértéket is. Persze, ha az eddigi trend folytatódik, akkor előbb-utóbb újra eltérő színvonalú megélhetést fog biztosítani a két összeg. Csak az átlag a nagyon jóhoz, a medián pedig még továbbra is a "jó"-hoz jelent elegendő fedezetet.
Összefoglalva tehát mivel az elmúlt évek lendületes bérnövekedéséből sokkal jobban részesültek a magasabb keresettel bíró dolgozók, az átlagos bér egyre torzabb képet tud mutatni a magyar bérfolyamatokról. Ennek következménye, hogy a medián és az átlag közötti különbség - ha lassabb ütemben is -, de növekedett az elmúlt néhány évben. Az ugyanakkor pozitív eredménye az elmúlt éveknek, hogy ma már - egyelőre - nincs különbség azt illetően, hogy mire elég az átlagos nettó és a medián nettó, hiszen egyaránt képes egy jó megélhetési szintet fedezni. Tehát bár torzítani képes az átlagbér, mint statisztikai fogalom, és a medián a valósághű adat, értékét tekintve jelentős különbség jelenleg nincs. Akkor legalábbis, ha a megélhetési szintekhez elegendő jövedelmi határokat nézzük.
