Az NGM adatai szerint a központi költségvetés 796,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 63,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 31 milliárd forintos szufficittel zártak. Tavaly az első három hónapban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 493,6 milliárd forint volt.
A két év első háromhavi egyenlegének eltérő alakulásában a központi költségvetési szervek kiadásainak, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeinek és kiadásainak eltérései játszottak döntő szerepet.
Az érintett időszakok kiadásai közötti eltérést jelentős részben egyrészt a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus- béremelés hatásai, másrészt a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai magyarázzák.
Nem jönnek az uniós pénzek
Az uniós programokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások időbeni lefutásában is számottevő a különbség, amelynek oka az uniós forrás-lehívás folyamatának elhúzódása. Így a hazai költségvetés terhére megelőlegezett uniós támogatások bizottsági átutalása után kerülhet csak sor az uniós bevételek költségvetési elszámolására, ez a fázis a következő hónapokban történik meg, ezzel a bevétel- kiadási arány a hónapok között kiegyenlítődik. Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is.
Ez részben az idei évi magasabb előirányzatból, részben a nettó finanszírozás körében folyósított utalások magasabb mértékéből fakad.
Rontotta a központi alrendszer egyenlegét a tavalyi év azonos időszakához képest a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében idén március végéig kifizetett 68,2 milliárd forint törlesztési célú támogatás. Ez ugyanakkor javítja az önkormányzati alrendszer egyenlegét.
A kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év elején a kiadások – a korábbi éveknél nagyobb mértékben – meghaladják a bevételeket.
Központi költségvetés
A központi költségvetés március végi bevételei az előző év azonos időszakához képest 128,1 milliárd forinttal alakultak nagyobb összegben.
A magasabb teljesülés hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – társasági adó, általános forgalmi adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó - előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek idei magasabb összegű bevételei állnak.
A központi költségvetés március végi kiadásai 335,5 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, amely növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze. Emellett jelentős mértékben meghaladták a tavalyi év azonos időszakának kiadásait az egyedi és normatív támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai - ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is -, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2014 első három hónapjában 383,8 milliárd forintot tettek ki, 28,6 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 29,5 milliárd forintos szintet értek el, 10,6 milliárd forinttal többet az előző évinél.
A nettó kamatkiadás így összességében 39,2 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest, mely elsősorban a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
Társadalombiztosítási alapok
A társadalombiztosítási alapok 2014. március végi 63,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 27,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 36,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2013. március végén az alapok együttes többlete 62,6 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételek, valamint az egészségügyi hozzájárulások.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok 2014. március végi közel 31 milliárd forintos többlete az előző év azonos hónapjához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 7,4 milliárd forinttal, kiadásai 8,8 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak.
A kiadások közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start- munkaprogram kiadásai, valamint a Bethlen Gábor Alap kiadásai teljesültek magasabb összegben az előző év azonos hónapjához képest - áll az NGM összefoglalójában.
|
Most akkor aggódjunk? Bár az éves deficithez képest az első háromhavi hiány idén nagyobb, mint a korábbi években, ám ebből az egy számból aligha lehet érdemi információt levonni a várható hiány alakulásáról. A helyzetértékelésnél a megfelelő viszonyítási alap a tervezett hiány várható havi lefutása lenne. Mivel ilyen prognózist már nem publikál a szaktárca, így minden más pálya (például korábbi évek alakulása) csak pótmegoldás, mely komoly hibákat okozhat a szám értelmezésében. A korábbi évekkel történő összevetésben a kiadási oldal különösen problémás. Bár ezek egy része (nyugdíjak, egyéb támogatások, a közigazgatásban dolgozók bérkifizetései) évről évre akár azonos ütemben is alakulhatna, a szabályrendszer gyakori változása (például életpályamodell bevezetése) jelentősen módosítja a szezonalitást. Ráadásul a kiadások legalább harmada, azaz idén nagyjából 5000 milliárd forint olyan tételekből (beruházások, közösségi fogyasztás, kamatfizetés) származik, melyek hektikus alakulásukból adódóan még kevésbé teszik lehetővé, hogy a kiadások éven belüli lefutását a korábbi évekkel vessük össze. A bevételi oldalon kedvezőbbnek tűnik a helyzet, hiszen az adóbevételek alakulása általában hasonló, ám két tétel itt is csökkenti a historikus összehasonlítások információtartalmát: a gyakori jogszabályváltozások (új adók, új adókulcsok) és az egyszeri bevételek. |
2020 óta legalább egy tucat elefánt pusztult el gyorshajtó vonatok következtében India Asszám államában. 
