"Bűnmegelőzés" feliratú pólóban dolgozhatnak majd a nyári szünetben az iskolaőrök egy friss módosítás után. Augusztus 20-án pedig jutalmazák Az év iskolaőrét.
Az iskolaőr az iskolaőri feladatokon kívül kizárólag bűnmegelőzési feladatot hajthat végre, közterületi szolgálati feladatot nem láthat el - így szólt eddig az iskolaőrség tevékenységéről szóló ORFK-utastás 35. pontja. Ezt pontosította a péntek este megjelent Hivatalos Értesítőben olvasható ORFK-utasítás. Mostantól ugyanis az a hatályos szabályozás, hogy iskolaőr tanítási időn kívüli időszakban, bűnmegelőzési előadó bevonásával, kizárólag szakmai irányítás mellett, a megyei koordinátorok által meghatározott területi és helyi sajátosságok figyelembevételével, bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatokat láthat el.
Az iskolaőr a tanítási időn kívüli időszakban végrehajtott feladatokat erre alkalmas, saját tulajdonú civil ruházatban és „BŰNMEGELŐZÉS” felirattal ellátott felsőruházatban látja el. Az iskolaőr részére a „BŰNMEGELŐZÉS” felirattal ellátott felsőruházatot a rendőr-főkapitányságok biztosítják.
Az iskolaőr marad, a felirat változik. Fotó: Facebook
Jutalmazzák Az év iskolaőrét
Az utasítás emellett kiegészül egy X/A ponttal is, ami "Az év iskolaőre" elismerés adományozásáról szól. Az elismerést az országos rendőrfőkapitány adományozhatja annak az iskolaőrnek, akinek elismerését a megyei koordinátor és a feladatellátási hely szerinti intézmény vezetője támogatja, valamint aki a munkaköréből adódó alapfeladatait legalább egy teljes tanéven keresztül kiválóan teljesíti. Az elismeréssel tárgyjutalom is jár, amelyet az augusztus 20-ai ünnepségek keretében adnak át. A jutalom nem más, mint egy fatalpon álló, 110 milliméteres, fotómart, festett, műgyantázott plakett, vésett sárgaréz táblával, amelyen az elismerésben részesült iskolaőr neve is szerepel.
A tárgyjutalom mellett az elismerésben részesült iskolaőrt a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes jutalomban is részesítheti.
Mit csináltak az iskolaőrök az első, digitális oktatással egybekötött tanévben?
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
A fenntarthatóság nem különálló ESG-feladat, hanem a befektetési és finanszírozási döntések egyik tényezője. A klímaváltozás, a természeti erőforrások sérülékenysége és a gazdasági átállás a vállalatok költségeire, növekedési lehetőségeire és értékére is hat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy befektetés fenntarthatónak nevezhető-e, hanem az, hogy mennyire ismerjük a hosszú távú megtérülését meghatározó kockázatokat.