"Bűnmegelőzés" feliratú pólóban dolgozhatnak majd a nyári szünetben az iskolaőrök egy friss módosítás után. Augusztus 20-án pedig jutalmazák Az év iskolaőrét.
Az iskolaőr az iskolaőri feladatokon kívül kizárólag bűnmegelőzési feladatot hajthat végre, közterületi szolgálati feladatot nem láthat el - így szólt eddig az iskolaőrség tevékenységéről szóló ORFK-utastás 35. pontja. Ezt pontosította a péntek este megjelent Hivatalos Értesítőben olvasható ORFK-utasítás. Mostantól ugyanis az a hatályos szabályozás, hogy iskolaőr tanítási időn kívüli időszakban, bűnmegelőzési előadó bevonásával, kizárólag szakmai irányítás mellett, a megyei koordinátorok által meghatározott területi és helyi sajátosságok figyelembevételével, bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatokat láthat el.
Az iskolaőr a tanítási időn kívüli időszakban végrehajtott feladatokat erre alkalmas, saját tulajdonú civil ruházatban és „BŰNMEGELŐZÉS” felirattal ellátott felsőruházatban látja el. Az iskolaőr részére a „BŰNMEGELŐZÉS” felirattal ellátott felsőruházatot a rendőr-főkapitányságok biztosítják.
Az iskolaőr marad, a felirat változik. Fotó: Facebook
Jutalmazzák Az év iskolaőrét
Az utasítás emellett kiegészül egy X/A ponttal is, ami "Az év iskolaőre" elismerés adományozásáról szól. Az elismerést az országos rendőrfőkapitány adományozhatja annak az iskolaőrnek, akinek elismerését a megyei koordinátor és a feladatellátási hely szerinti intézmény vezetője támogatja, valamint aki a munkaköréből adódó alapfeladatait legalább egy teljes tanéven keresztül kiválóan teljesíti. Az elismeréssel tárgyjutalom is jár, amelyet az augusztus 20-ai ünnepségek keretében adnak át. A jutalom nem más, mint egy fatalpon álló, 110 milliméteres, fotómart, festett, műgyantázott plakett, vésett sárgaréz táblával, amelyen az elismerésben részesült iskolaőr neve is szerepel.
A tárgyjutalom mellett az elismerésben részesült iskolaőrt a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes jutalomban is részesítheti.
Mit csináltak az iskolaőrök az első, digitális oktatással egybekötött tanévben?
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
Még meg sem alakult az új kormány, leendő képviselői máris tárgyalnak a belga fővárosban arról, hogyan lehetne feloldani a távozó Orbán-kormány jogállam-ellenes lépései miatt befagyasztott eurómilliárdokat. Az idő ugyanis szorít, augusztus 31-éig teljesíteni kell az Európai Bizottság által szabott feltételeket, december 31-éig pedig le is kell zárni a kifizetéseket. Ezt járta körül a Trend FM-ben hétfő délelőtt főszerkesztőnk, Csabai Károly, aki az adás második részében a hazai ár- és kamatstopok lehetséges jövőjéről is beszélt.