A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint az ipari termelés mértéke 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit idén januárban. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 6,7 százalékkal emelkedett a termelés éves alapon. Havi összevetésben 1,5 százalékos volt a növekedés decemberhez képest.
Az ING vezető elemzője szerint a januári adat felülmúlta a piaci várakozásokat és 2015 óta a legjobb évkezdetét jelenti. A legfőbb húzó tényező az élelmiszeripar kiemelkedő növekedése lehet, az autógyártás és az elektronikai ipar átlag körüli teljesítményt produkált. Hozzátette: hosszabb távon utóbbi két szektor nyújthat majd erős teljesítményt, megalapozva az idei évre várt átlagosan 8 százalék körüli ipari növekedést.
Virovácz Péter szerint a kiskereskedelem után az ipar is pozitív meglepetést okozott januárban, erősödéssel kezdve az évet. A várakozások szerint Mindez reményt keltő folyamat, amennyiben az idei első negyedéves GDP-növekedést tekintve. Ha továbbra is hasonló ütemű lesz a növekedés, a magyar gazdaság négy százalék felett teljesíthet az első negyedévben.
Munkaerőhiányra gépesítés?
A Takarékbank elemzője elmondta: Az élénkülő ipari termelést az elmúlt hónapokban évtizedes és történelmi csúcsokat döntögető hazai, német és európai ipari bizalmi és beszerzési menedzser indexek jeleznek előre, tükrözve az euró-övezet gyorsuló ütemű növekedését. A gyorsulást az év során üzembe lépő új feldolgozóipari kapacitások – különösen új járműgyártási kapacitások (új modellek gyártása az Audinál és a Mercedesnél) – is támogathatnak.
Suppan Gergely szerint összességében 7,5 százalékra gyorsulhat az ipari termelés, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a GDP növekedés idei gyorsulásához, így idén 4,5 százalékos GDP növekedés is elképzelhető. Hozzátette: Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások.
|
Rekordméretű lehet a növekedés, csak közbe ne jöjjön valami Tavaly a vártnál gyorsabban, 4 százalékkal bővült a magyar gazdaság, ami jóval ugyan jóval magasabb volt az unió átlagánál, a régióban azonban csak a középmezőnyre volt elég az ütem. A GKI várakozásai szerint a növekedés idén is megközelítheti a 4 százalékot, a tervek szerint pedig idén az EU harmadik legmagasabb (2,4 százalékos) GDP-arányos deficitje lehet Magyarországon, ami azonban nem tartalmaz kellő tartalékot a nehezebb időkre. Részletek >>> |
A frankfurti tőzsdén sem örülhetnek. 
