Az amerikai fehér nacionalisták egyik főideológusa, Steve Bannon két hete a Washinton Post hasábjain fejtette ki véleményét az amerikai-kínai konfliktusról. Bannon szokása szerint nem kertelt és leszögezte: „A Kínai Népköztársaság gazdasági háborút folytat az ipari demokráciák (sic) ellen azóta, mióta 2001-ben csatlakozott a WTO-hoz. Mára Kína lett a legnagyobb gazdasági és nemzetbiztonsági veszélyforrás, amely valaha is fenyegette az Egyesült Államokat”.
Bannon és Trump egységfrontban
Bannon kijelenti, hogy teljesen hiábavaló megegyezni Kínával. Kifejti ugyanis, hogy Pekingnek fel kell(ene) hagynia a kényszerített technológia-átadással, a szellemi tulajdonjogok ellopásával, az üzleti hálózatok elleni kiberbehatolásokkal, a deviza-manipulációval, a magas vám- és nem-vámjellegű akadályokkal és a tisztességtelen támogatásokkal az állami tulajdonú cégek felé.
|
| Káncz Csaba |
Bannon szerint viszont, ha ebbe Peking belemegy (illetve belemenne) a kereskedelmi tárgyalások során - és mindezt ellenőrizhető módon -, akkor az gyakorlatilag a kínai államkapitalizmus jogi- és szabályozási szétesésével érne föl.
Trump határozottan ezen a pályán mozog és a múlt héten maximum 6 hónappal elhalasztotta az autóipari büntetővámok bevezetését - ezalatt lehet tárgyalni az EU-val és Japánnal a kereskedelmi kapcsolatok átalakításáról. Számos forrás szerint a döntés hátterében az áll, hogy a Fehér Ház szerint nem érdemes egyszerre több fronton harcolni, ki kell választani a legnagyobb ellenséget - ez pedig Kína.
A Financial Times értesülései szerint az elmúlt napokban az amerikai titkosszolgálati vezetők sorban találkoztak a vezető amerikai cégek főnökeivel az USA több pontján és titkos információkkal bizonygatták, hogy miért veszélyes Kínával üzletelni. A befolyásos lap szerint ezen cégek között szerepeltek a nagyobb technológiai cégek, kockázati tőketársaságok és oktatási intézmények is.
Belengetett kínai válaszcsapás
Ezeken a hasábokon tavaly decemberben figyelmeztettünk, hogy a Kína- és Huawei-ellenes angolszász kampány már szinte egy háború előestétjét idézi. Valóban, vasárnap kiderült, hogy a Google gyakorlatilag lenullázza a Huaweit, elveszi tőle az Androidot, ráadásul magyar idő szerint hétfő hajnalban további két, a mobilgyártás szempontjából kulcsfontosságú cég, az Intel és a Qualcomm is beállt a Huaweit bojkottáló vállalatok sorába. Mindez azután történt, hogy a múlt hét folyamán Trump szükségállapotot rendelt el annak érdekében, hogy "megvédje az amerikai informatikai hálózatokat a külföldi ellenségektől".
Kína nem veszi félvállról Washington lépéseit és a múlt héten az állami tulajdonú CCTV 6-os televíziós csatorna három Amerika-ellenes háborús filmet adott le, visszaidézve az 1950-53-as Koreai Háborút. Hszi elnök pedig tegnap politikailag célzott látogatást tett egy ritkaföldfémet bányászó üzemben. Az üzenet és a fenyegetés világos: az USA ugyanis ritkaföldfém behozatalának 80 százalékában a kínai szállításokra szorul. Ha elszabadulnak az indulatok, ez lehet az egyik első kínai válaszcsapás.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el)
Legalábbis egyelőre, de nem is kértek ilyet Moszkvában. 
