Kína fejest ugrott a valutaháborúba, idegesek a pekingi elvtársak

Fotó: EPA/Stringer

Ahogyan már tavaly decemberben megjósoltuk, Kína nem bírta tovább és belépett a globális valutaháborúba. Kifulladó belső motorjai, gyenge konjunktúrája és versenytársai sorozatos leértékelései miatt Peking évtizedek óta nem alkalmazott eszközt vetett be a gazdaság élénkítésére, a jüan egyszeri leértékelését

Az 1,9 százalékos leértékelés nem túl jelentős európai szemmel, de a Kínai Népköztársaság történetében ez az eddigi legnagyobb. (Ráadásul ezt egy újabb, szintén váratlan 1,6 százalékos leértékelés követte a következő napon.) Ugyanakkor ez a lépés egy, a korábbinál nagyobb mozgásokat engedélyező devizapiaci keretrendszer lehetőségét vetíti előre. A kormányzat eddig nem akart a leértékelés eszközéhez nyúlni, mivel féltek a tőkekiáramlás felgyorsulásától, de most úgy tűnik, hogy nem láttak más lehetőséget.

Sokkoló kereskedelmi adatok

A hétvégi, brutálisan gyenge kínai kereskedelmi adatok megadhatták a végső lökést Pekingben. Az export a várt 1 százalékos visszaesés helyett 8,3 százalékkal zuhant júliusban, ez négy hónapja a legalacsonyabb érték. Nagy volt a visszaesés az Európai Unió (-12,3%) és Japán (-13%) felé, míg az Egyesült Államokba irányuló kivitel közel stagnált (-1,3%). Az elmúlt évben a dollárhoz kötött jüan több piacról is kiárazta a kínai termelőket.

A hírre gyengült több régiós deviza árfolyama: ha Kína leértékel, a versenyképességi szempontok máshol is ezt diktálhatják majd. Egyes vélemények szerint még a Fed kamatemelési pályáját is kitolhatja a jüan gyengülése, további deflációt exportálva az Egyesült Államokba.

Peking több frontot is próbál tartani

A pekingi kormány eközben nagy erőkkel próbálja megtámasztani a betegeskedő részvénypiacot is, melyre a vállalati tőkeszerkezet javítása, valamint a kommunista pártba vetett bizalom megingásának elkerülése miatt is nagy szükség van, nem beszélve a fogyasztói bizalomra gyakorolt esetleges negatív hatásokról.

Hszi Csin-Ping elnök közben padlógázzal folytatja az állami korrupció-ellenes kampányát, amelyet a ’tigrisek és legyek’ névvel illetik, ahol a ’tigrisek’ a kormányzati fejesek, míg a ’legyek’ a nagyszámú helyi káder-sereg. A kommunista uralkodó osztály fejesei rettegnek a gazdasági lassulástól és a vele járó társadalmi elégedetlenségtől, ezért a kampány a gőz leeresztését is szolgálja.

Titkos tanácskozás a reformok irányáról

Ezekben a napokban zajlik a Beidaihe nevű nyaralóhelyen egy titkos kínai tanácskozás is a gazdaságpolitikai reformok irányáról és ütemezéséről. Hszi elnök és a vezető politikai funkcionáriusok mellett 54 tudós vesz részt a találkozón, amelynek még az időtartamát is titkosították Pekingben. Az elnök itt akarja előkészíteni az októberi iránymutató pártértekezletet, ahol majd be akarja mutatni a következő, 2016-2020-as ötéves tervet. Ez lesz az első ötéves terv Hszi elnök keze alatt és a 13. a Kínai Népköztársaság történetében

Azért is nagyon odafigyelnek most a részletekre, mert a 13. ötéves terv egyben rekordot jelentene a kommunista világban. A Szovjetunió – egyesek bánatára, de sokkal többek megkönnyebbülésére – már nem érte meg a 13. ötéves tervét. Hszi elnök pedig már többször is felhívta honfitársai és elvtársai figyelmét arra, hogy tanulni kell a szovjet vezetők egykori politikai hibáiból és azokat Pekingnek mindenképpen el kell kerülnie.

Hszi elnökön és a kínai vezetőkön most óriási a politikai nyomás. 2021-re tűzte ki a Kínai Kommunista Párt azt a célt, hogy az országot egy jóléti társadalommá fejlesztik - a Párt alapításának tehát pontosan 100. évfordulóján kellene ezt a sikert megünnepelni. Addig viszont még sok víz fog lefolyni a Jangcén.

Káncz Csaba jegyzete