|
| A török biztonsági erők tagjai egy kisbusz roncsainál, az ország délkeleti részén fekvő Diyarbakir tartományi székhelyet Lice várossal összekötő főút mellett 2016. február 18-án, miután egy távirányítással működésbe hozott pokolgép felrobbantotta a katonákat szállító kisbuszt. A merénylet elkövetésével a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadószervezetet gyanúsítják. (MTI/AP/Mahmut Bozarslan) |
A pattanásig feszült szír helyzet közepette érkezett a hír, hogy szerda délután gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a török fővárosban, a merényletnek a hivatalos jelentések szerint 28 halálos áldozata és 61 sebesültje van. A merénylők katonákat szállító buszokat vettek célba, amelyek éppen megálltak a piros lámpánál. Az áldozatok többnyire katonák és a török haderő civil alkalmazottai voltak.
Hamis zászló alatt követték el?
A detonáció a török hadsereg vezérkara főhadiszállásának közvetlen közelében történt. A légierő különleges egységeinek szálláshelye is itt található. Nem kell tehát túl sok magyarázat ahhoz, hogy ez a katonai terület miért az egyik legjobban ellenőrzött a török fővárosban, ahova a médiának sincsen belépési lehetősége és egy jogszerűtlen behatolás is gyakorlatilag lehetetlen.
A török kormány órákkal a merénylet után már magabiztosan bejelentette, hogy szíriai kurdok álltak a robbantás mögött. Bizonyítékot nem mutattak be az állítások alátámasztására. A szíriai kurdok azonban tagadják, hogy ők állnának a támadás mögött.
Tehát éppen úgy, mint a 10 német turista halálával járó isztambuli robbantásnál január közepén, a török kormányzatnak órákkal a merénylet után már részletes információi voltak az elkövetők megbízóiról. Holott normál esetben a nyomozás ilyen esetekben heteket, vagy akár hónapokat vesz igénybe. Számos esetben az öngyilkos merényleteket egyáltalán nem sikerül kétséget kizáróan tisztázni az óriási rombolás miatt.
Ankara elvárná a NATO együttműködést
Davutoglu török miniszterelnök tegnap már odáig ment, hogy Bassár el-Aszad szír elnök rezsiméjét vádolta, akik szerinte a szíriai kurdokat támogatják, és ezért felelősek az ankarai támadásért. Davutoglu felszólította az amerikai koalíció országait, hogy ne támogassák tovább a kurd milíciákat Szíriában. Sőt, szerinte Ankarát most hasonló szolidaritás illeti meg, mint amilyet a törökök mutattak 2001 szeptember 11-ei New-York-i terrortámadás után. Davutoglu hozzátette, hogy Törökország a NATO tagjaként elvárják az együttműködést az észak-szír kurd „terrorista”milícia (YPG) elleni harcban.
2012 októberében a török Parlament fölhatalmazta a kormányzatot, hogy katonai műveleteket hajtson végre a szír határ túloldalán, „ha ez szükségessé válik”. Ezt a felhatalmazást tavaly szeptemberben meghosszabbították. A brit Independent elemzése szerint, ha Erdogan közvetlenül beavatkozik a komplex szír helyzetbe, abba belebukhat a török állam.
Nem véletlen, hogy a török vezérkar egyes források szerint nem nagyon van oda az intervenció ötletéért, és igyekszik lassítani már a mostani műveleteket is. Ők tudják azt, amit a török kormányzat forrófejű vezetői a jelek szerint nem hajlandók felismerni: szíriai területre behatolva ugyanis a csapataik két tűz közé kerülnének: egyrészről az újraszervezett, jelenleg sikeres, viszonylag jól motivált szír hadsereg és szabadcsapatai - mindez megtámogatva az orosz légierővel, és Irán különleges szárazföldi csapaival. A hátországban, a másik oldalon, pedig a kurdok, akik igen gyorsan jó és sok fegyverhez jutnának. Mindennek tetejébe pedig egyoldalú, agresszív fellépés esetén a NATO-ra és az USA-ra sem számíthatnának.
Káncz Csaba jegyzete
Vádat emeltek a robbantások feltételezett vezetője ellen. 
